Még mindig APEH és adószám

Most beszéltem egy nagyon kedves hölgyikével az Apeh központi számán, aki szerint egyáltalán nem tiszta náluk sem, kinek kell vállalkozónak lenni és kinek elég az adószám. Jó, nem? Azt javasolta, írjak e-mailt nekik vagy levelet és 30 napon belül választ kapok... hát én nem várhatok addig. Erre azt mondta, váltsam ki az adószámot, mert legalább rendezve lesz a számlaadás, és ha ez tényleg nem rendszeres eladás, akkor jó lesz így. Költségként leírható a csomagolás, a postaköltség, eszközök, anyagok.
A járulékfizetésről ezt találtam: (a lényeget pirossal kiemeltem)

40. Adószámos magánszemély biztosítása és járulékfizetése, kinek kell a járulékokat megfizetni, bevallani?

A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.

Az adószámos tevékenység jellemzően megbízási szerződés (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) alapján történhet.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közös jellemzője, hogy a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző személyekre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2009. január 1-jétől 71500 forint) 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét.

Járulékalapot képező jövedelem többek között az Szja. tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni.

A megbízási szerződésnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításánál is figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek.

Ha a díj kifizetésére havi rendszerességgel kerül sor, úgy a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget havonta, ha utólag egyösszegben, vagy időszakonként történik a kifizetés, akkor a díj kifizetésekor kell elbírálni. Ehhez a kifizetett, személyi jövedelemadó-előleg alapot képező jövedelmet (ideértve az előleget is) el kell osztani az előbb említett időszakok naptári napjainak számával.

Ha az így megállapított jövedelem eléri a 30 százalékos határt, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani, és a foglalkoztatónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A biztosított 9,5 százalék (magánnyugdíj-pénztár tagja esetén 1,5 százalék) nyugdíjjárulékot és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. Magánnyugdíj-pénztár tagja emellett 8 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is köteles fizetni. Tehát a járulékok megállapítása, megfizetése, levonása, bevallása nem a magánszemélyt terheli, hanem a kifizetőt.

A kifizetőnek a járulékok megfizetésén túl tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, melynek összege havi 1950 forint, naptári napokra 65 forint. Természetesen, ha a munkát végző magánszemély egyidejűleg olyan más jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, ahol megfizetik utána a tételes egészségügyi hozzájárulást, úgy e jogviszonyában mentesül a fizetési kötelezettség alól a kifizető.

Abban az esetben, ha a kifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a 30 százalékos határt, biztosítási jogviszony nem jön létre, így a járulékokat- és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, azonban a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli e jövedelem után.

[Tbj. 4. § k) pont, Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pont, Eho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont, Eho tv. 6. § (3) bekezdés c)

34. Gyes mellett vállalkozhat-e a magánszemély, milyen járulék vonzata van?

Gyes melletti munkavégzést megenged a jogszabály, mégpedig a gyermek egy éves korától kezdődően, ebből következően a gyes mellett vállalkozói igazolvány is kiváltható.
Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.
[Tbj. 29. §]

Bár ez utóbbi a vállalkozásra vonatkozik, és az utolsó két mondat el is bizonytalanít...

A lényeg, hogy meg kell próbálni az adószámos megoldást, ha van munkahelye valakinek vagy nyugdíjas vagy Gyeses-Gyetes. Én nem akarom feladni, legfeljebb újabb adósságokat halmozok fel... már mindegy.