Köszönöm a szívbőljövő együttérzéseket, nagyon jólestek! Nagggyon lassan haladok... de készítettem képet, mit is csinálok tulajdonképp, mert néhányan elszörnyülködtetek, hogy hímzem a jeleket...:) Még csak az kéne... utána a pszichiátriáról küldenék nektek feljegyzéseket... Egy fehér kis téglalapot kell felvarrnom, behajtva a széleit. Erre fognak az óvónénik textilfestékkel jeleket festeni. De hát ezeket kiszabni meg behajtani, lekörmözni, és aztán a kész huzatot forgatni a tű alatt...! Majdcsak túlesek rajta... és tényleg úgy van, ahogy Vacskamati meg mások írták: nincs szívem hagyni. Ahol tud az ember segíteni, segít. Majd ezek után legalább nyugodtabb lelkiismerettel mondok nemet a következő felkérésre, hihihi!


Közben egy jótékonysági cippzárcserém is volt meg egy emlék-képecskét is varrtam az illetőnek, egy pici házikót, levendulával töltve, mert folyton úton van szegény. De szokás szerint elfelejtettem lefényképezni...

Hajnalban pedig kidobott az ágy és ezt sikerült összehoznom Colette barátság-takarójához:


Igazából nagyon sokat töprengtem rajta, mi legyen a kis blokkomon, ami engem képvisel. Férjem is adott ötleteket, matrjoska, kismadár... de valahogy egy sem tetszett. Aztán reggel ez született és nagyon meg vagyok vele elégedve. Olyan kis meseváros, szabálytalan, kockás-virágos-pöttyös, szívesen laknék ott... A "kiseri"-t nem volt időm hímezni, de címkét sem akartam rávarrni, így egyszerűen felvasaltam. És annak külön örülök, hogy sikerült 15x15 cm-esre varrnom! Éljen!

Most megyek vissza a kispárnák és takarócskák közé. Legalább vidám katicabogarak vannak rajta, akik lepkéket hajkurásznak... micsoda képzavar egy gyereknek! Vajon mennyit keresett vele a tervezője?

Együttérzést kérek szépen...

Oan hülye vagyok, hogy bevállaltam már megint ezer dolgot! Az oviban mindig felajánlom, hogy segítek, de erre azért nem számítottam... Idén az önkormányzatunk megtáltosodott és mindenféléről gondoskodik az ovik számára, pl. ágyneműt is adnak. Volt valami balhé a beszedett pénzekről és a hiányos felszerelésekről, hogy ezt nem nekünk, szülőknek kéne fizetni, egészen az ombudsmanig mentek vele... és kérem szépen, idén nem kell bevinnem semmit az oviba zsepin és szalvétán kívül. Helyes. De az ágyneműkbe jelet kell varrni... és én vagyok az a balek, aki ezt el is vállalta... áááááááááááááááááááááááá!!!! Egész hétvégén uncsi fehér címkéket kell szabnom és varrnom... 160 db ágyneműre.


Közben lett egy kaméleonos megrendelésem, azt is kéne csinálnom, de sürgősen ám! És őszintén szólva, szívesebben is foglalkoznék a kis szörnyetegeimmel, mit az ovis huzatokkal. tele van a fejem ötlettel és színekkel és benne van a bugi az ujjaimban, és erre vissza kell még fognom magam egy darabig. És most itt ülök és panaszkodok ahelyett, hogy gyorsan túlesnék rajta...

És Colette játékára még nem is varrtam semmit, pedig annyira szeretnék!!!

És kezdődik az iskola és még semmit nem léptem ezügyben sem... grrrrrrr!

Játék Kalexnél!

Kalex 100. bejegyzése alkalmából játékra hív mindenkit! Gyertek!!!

Praktikum és UFO és rongyoszsák

Már három napja nem varrok semmi szépet... annyi minden más történt, hogy nem tudtam gép elé ülni, meg takarítottam meg jöttünk-mentünk meg végre feltöltöttem pár dolgot a Meskára... szóval most nem szépet fogok mutatni, hanem praktikusat.



Férjem egy idióta japán cégnél húzza az igát, ahol állandóan kéznél kéne lennie ceruzának, tollnak, vonalzónak, stb, viszont nagyon béna zsebe van az egyenruhának(igen, még az is van...). Ezért az én okos párom kitalált magának egy oldalzsebet, amit az övére tud akasztani, még a mobilnak is van benne hely. És ez olyan kelendő lett, hogy mostanában ezt varrom, lányosat, fiúsat, mikor kinek kell, és mikor milyen maradék kerül a kezembe. Gyorsan le is kaptam a mai termést, mielőtt dolgozni mennek.


Egyébként az ezt megelőző napokban rengeteget varrtam, főleg a maradékokból válogattam, jó lenne már megszabadulni a fecniktől, de nincs szívem kidobni semmit... ez olyan szörnyű, nem? Főleg 48 négyzetméteren... Egy nagy kerek tárolóban tartom a lábamnál és gyűjtöm munka közben őket, és amikor valamire kell csak egy apró piros pl., akkor lenyúlok és túrok egyet. De hát annyi van! Egyik nap drága férjem elkezdte nézegetni, pakolászni, szín szerint, méret szerint, én meg sikítófrászt kaptam: nekem így kell, ömlesztve és keverve, és mindig tudom, melyik szegletben(egy körnek nincs is szeglete...) találom meg, amit keresek.

Viszont talált régi elkezdett foltokat is, amiért persze szemrehányást kaptam... miért állnak itt befejezetlen dolgok?! Hát kérem, nő vagyok, és szeretem az UFO-kat... mindig belekapok valamibe és aztán csak várnak, várakoznak... na most ennek véget vetettem. Vagyis továbbgondoltam, de még mindig nem fejeztem be szegénykéket... Ti is így varrtok? Van olyan valaki egyáltalán, aki leül és együltő helyében megvarr egy táskát mondjuk? Jó, Colette biztosan... Én ezt a bejegyzést is úgy írom, hogy közben kenyeret gyúrtam, teregettem, gyereket fegyelmeztem... no mostmár a sütőben sül a kenyér...

Találtunk csíkokat is, amik férjecském számára rejtélyes módon hasonló szélességűek. Számomra is. Ez csak véletlen. De nagyon szép ufokat gyártottam belőlük...:) Neeeem, neki fogok állni, csak legyenek már végre iskolában-oviban a gyerekek! Borzasztó ez a hét... és annyi mindent kell még belezsúfolni! Egy darabig még a kis oldalfityegők varrásában kell vígaszt keresnem...

Limcsi

Egy frissítő limonádé mindig jólesik! Még ebben az esős-szomorkás időben is... sőt! Annál jobban, mert szeretetből kaptam és jó szívvel adom tovább.
Kaptam egy pohárral Szerától, Edinától és Timkeetől. Köszönöm!
És továbbadom mindenkinek, fogyasszatok belőle, ha elfogyna, kavarok egy új adagot!

Bécs – Schönbrunn

Végre megtaláltuk a módját, hogy a telefonomról hogyan tehetjük fel a gépre a fényképeket... műszaki zsenik vagyunk...! Így az elromlott fényképezőgép helyett sem kell újat venni, a telefonom egész jó képeket készít.

És végre megmutathatom a bécsi képeket is. Schönbrunnban tudtam volna még időzni, legközelebb egész napra készülök, élelemmel meg mindenfélével, annyira szép és hatalmas hely, kár onnan eljönni...

És van ott egy játszótér, a labirintussal egybekötve, belépős ugyan, de megéri. Nagyon vicces dolgokkal lehet múlatni az időt! A tükrökkel rengeteget bohóckodtunk... először alig mertem belenézni, itthon nincs egészalakos tükör és sose látom magam... aztán a torz tükrök után mikor belenéztem a sima tükörbe, gyönyörűnek láttam magam...

A képeket most nem tudom megcserélni valamiért, bocsánat!

Közeleg az iskola...

... és vele együtt ezer aggodalom a szülőkben... Mammka és Juhizs bejegyzéseit olvasva aggódni kezdtem a gyerekeimért, megint egyedül kell hagynom őket. Nem itthon, én mindig itt várom őket, hanem az utcán. Minden nap úgy vártam őket, olyan aggódva, mintha a világ másik feléről térnének haza, folyton figyelve az órát, mikor lépik át azt az időhatárt, amikortól aggódjak. Egyetlen ilyen eset volt, azért, mert nem állítottam át az órát... hihi! Jellemző...

De most újra kezdődik. Ráadásul külön épületbe jár a két gyerek, Hanna messzebbre, és nincs kis barátnéja, akivel együtt bandukoljon, hiába mondom neki, hogy mindegy, ki az, akaszkodjon rá és kész. Meghatározott útvonalon közlekedhetnek csak, ha eltérnek attól, nem találok rájuk, ha netán eléjükmennék. Hanna tanítás után átmegy a "nagyiskolába" ebédelni, onnan együtt mentek a zeneiskolába Jakabbal, majd haza. Jakab nagyfiúként nem örült, hogy a húgát kell kísérgetnie, de mindig elmondtam neki, mennyire értékelem ezt az erőfeszítést tőle, és mennyire megnyugtat, hogy együtt vannak.

Néha mégis egyedül kellett hazajönnie Hannának, ilyenkor újra meggyőzött egy-egy esemény, hogy nem szabad ezt hagynom...nagylányok kiverték a kezéből az uzsonnáját, fiúk szólongatták...

Mi lesz idén??? Egyre rosszabb a világ állapota, a közbiztonság, a fiatalok viselkedése... Azt hiszem, folyton együtt kell mászkálniuk, Jakab ki fog akadni, de muszáj...

Ezenkívül újra és újra átvesszük, mit kell tenni bizonyos helyzetekben. Rémálmom a megbecstelenítés... rengeteg szó esik róla itthon, hogy tudják, mi az és hogyan kell védekezni ellene. Egy 2007-ben megjelent Ébredjetek!-cikk nagyon szuper tanácsokat ad, három fő lépésben: 1. Te magad védd meg elsősorban a gyermekedet a megbecstelenítéstől, 2. kellőképpen világosítsd fel, és 3. taníts meg neki néhány alapvető dolgot, hogy miként védheti meg magát.

Egy döbbenetes rész a cikkből:

"A MEGBECSTELENÍTŐK TAKTIKÁJA

Egy megbecstelenítő valószínűleg elég agyafúrt ahhoz, hogy ne alkalmazzon erőszakot az áldozataival szemben. Ehelyett talán fokozatosan csábítja el a gyerekeket. Először kiszemekli az áldozatát, gyakran egy olyan gyermeket, aki látszólag sebezhető és megbízik másokban, így viszonylag könnyen irányítható. Majd különleges figyelmet szentel neki. Lehet, hogy megpróbálja elnyerni szüleinek a bizalmát is. A molesztálók általában nagyon értenek ahhoz, hogy őszinte érdeklődést színleljenek a gyermek és a családja iránt.
Idővel a molesztáló úgymond felkészíti a gyermeket a megbecstelenítésre. Egyre többször érinti meg a gyermeket, ártalmatlannak tűnő módon fejezi ki a vonzalmát iránta, játékosan birkózik vele és megcsiklandozza. Talán ajándékokkal halmozza el, és kezdi egyre inkább elválasztani a barátaitól, a testvéreitől és a szüleitől, hogy egyedül lehessen vele. Bizonyos idő elteltével esetleg arra kéri a gyermeket, hogy legyenek kis titkai a szülei előtt, például ajándékokkal vagy jövőbeni kirándulások terveivel kapcsolatban. Ezzel ataktikával előkészíti az utat a megrontáshoz. Amikor a megbecstelenítő személy elnyerte a gyermek és szülei bizalmát, akkor készen áll arra, hogy megvalósítsa, amit kitervelt.
Ahogy erről már volt szó, valószínűleg inkább ravaszságot vet be, semmint erőszakot. Talán kihasználja a gyermek természetes kíváncsiságát, mely a szexualitásra irányul, felajánlva, hogy a "tanára" lesz, vagy azt javasolhatja, hogy játsszanak egy olyan "különleges játékot", amelyről csak ők ketten tudnak. Előfordulhat, hogy pornográf anyagokat mutat a gyermeknek, hogy normálisnak tüntesse fel az ilyen viselkedést.
Miután megrontotta a gyermeket, mindent megtesz azért, hogy áldozata ezt ne mondja el senkinek. Sokféle taktikához folyamodhat, többek között megfenyegetheti, zsarolhatja és hibáztathatja a gyermeket, vagy ezeket együttesen is bevetheti. Például ezt mondhatja:"Ez a te hibád! Nem szóltál, hogy hagyjam abba!" Még ezt is hozzáteheti:"Ha megmondod a szüleidnek, ők hívják a rendőrséget, és engem örökre börtönbe zárnak!" Vagy talán ezzel fenyegetőzik:"Ez a mi titkunk. Senki sem fog hinni neked, ha elmondod. Ha a szüleid valaha is megtudják, bántani fogom őket!"Határtalan azoknak az agyafúrt és gonosz módszereknek a száma, amelyeket az ilyen személyek bevethetnek."

Ezeket olyan személyek elmondása alapján állították össze, akik bántottak gyermekeket. Így már érthető, miért kell felvilágosítani a gyerekeinket, legyenek tisztában mindenféle kényes témával és fogalommal, és miért kell állandóan figyelni őket, kérdezgetni, meséltetni, folyton a szeretetünkről biztosítani őket... Higgyétek el, muszáj ezzel foglalkozni! Egy elítélt gyermekmolesztáló ezt mondta:"Engedj a közelembe egy gyereket, aki semmit sem tud a szexről, ő lesz a következő áldozatom." Hátborzongató...! Ne hagyjuk!

Ha valamelyikőtök szeretné ezt a cikket elolvasni, szívesen elküldöm! Az oldalsávban megtaláljátok a címemet!

Még mindig játék!

Mindenki játékos kedvében van... és ez annyira vidám és jó dolog! De Colette játéka megint valami különleges! Nézzetek be és csatlakozzatok!

Játék Cicurkával!

A Varázskuckóban játszani hív Cicurka!

"Elértem és már túl is száguldottam a 100-on!
Soha nem gondoltam volna, hogy eljutok idáig. Sikerült! Szeretem olvasni a hozzászólásokat és szeretek segíteni a tévelygőknek:-)
Itt az alkalom, hogy játszatok velem.
Ha szereted a meglepiket csak annyi a teendőd, hogy

1. hagyj egy hozzászólást ennél a bejegyzésnél
2. írd meg a kedvenc színedet
3. linkeld be a blogodba a felhívást és tedd ki a játék logóját

A nyeremény egy meglepi táska, neszi kollekció (amolyan Tildás).
Elkészíteni csak azután fogom, miután kisorsoltam a nyertest és tudom a kedvenc színét!

Jelentkezési határidő:
2009. autusztus 20."

Na katt gyorsan ide: http://varazskucko.blogspot.com/2009/08/jatekra-fel-lets-play.html !!!

A kezdet

Már egy ideje tervezgetek nagyobb fiúknak való táskákat, Jakab sem hordhat már macis, vonatos vagy autós cuccokat. Hiába, beléptünk a kamaszkorba...! Bár halkan jegyzem meg, Spongyabob örök... a minap is, az iskolatáska vásárlása majdnem tragédiába torkollott, amikoris közöltük, hogy nem a fent említett sárga vigyoros táskát vesszük meg. Mégsem hordhatja évekig a felsőtagozatban, nemsokára cikinek érzi, én meg nem veszek félévente újat. Punktum. Aki nagyfiú akar lenni, legyen valóban az.

Hát ezért közösen kiötöltünk egy fiúkollekciót a Meskára, és ez még csak a kezdet! Hogy tetszik fiús anyukák és nagyfiúk?


Hamarosan jönnek a továbbiak!

Játék

Lidércke játszani hívott, másoljam be az éppen olvasott könyvből a 161. oldal ötödik mondatát.
Mivel nem egy könyvet olvasok, mindig többet egyszerre, bemásolok párat, ha nem baj...
De mivel így látszólag nem sok értelme van a játéknak, bemásolok egy-egy kedvenc vagy számomra elgondolkodtató mondatot is.

Naponta terítéken van a Biblia:
–"Küldj ki férfiakat, hogy kémleljék ki Kánaán földjét, amelyet Izrael fiainak adok." – ennek így nem sok értelme van, adok egy kis körítést: 4Mózes 13. rész.
–"Jehova így szólt Illéshez: Menj ki, állj meg a hegyen Jehova előtt!
És íme, Jehova elvonult arra, és egy nagy és erős szél hegyeket szaggatott és szirteket tördelt Jehova előtt.(Jehova nem volt a szélben.) A szél után rengés következett.(Jehova nem volt a rengésben.) A rengés után tűz jött.(Jehova nem volt a tűzben.) A tűz után pedig egy nyugodt és halk hang hallatszott..." (1Királyok 19:11,12) Jehova Isten végtelenül kedves és szelíd, nem akar elrettenteni minket, hanem gyengéden, mint egy apa, megközelíthetővé teszi magát bárki számára. Olyan jó ez!

A gyerekekkel a Tanulj a Nagy Tanítótól! c. könyvet olvassuk, mindig az aktuális témakörben.
–"Péter később nagyon megbánta, hogy megtagadta Jézust."
–és a közeledő iskolakezdéssel aktuálissá váló témakör: Szabad-e verekedni?
"Mit tegyünk, ha látunk másokat verekedni? Állást foglaljunk valamelyik fél mellett? A Biblia rávilágít, mit helyes tennünk. Keresd ki a Példabeszédek könyve 26:17-es versét! Így szól: "Mint aki ebet ragad fülön, olyan az a járókelő, aki dühbe gurul a veszekedésen, amelyhez nincs is köze" Mi történne, ha megfognád egy kutyának a fülét? Fájna neki és feléd kapna, nem? Minél inkább próbálkozna megszabadulni, te annál szorosabban fognád a fülét, és ő annál idegesebbé válna. Ha elengednéd, biztosan megharapna. De hát nem tudsz ott állni és örökké fogni a fülét, igaz? Na, éppen ilyen bajban lennénk, ha belekeverednénk mások verekedésébe. Talán nem is tudjuk, ki kezdte, vagy hogy miért verekednek. Tegyük fel, hogy valaki ver egy másik személyt, de az talán ellopott tőle valamit. Ha segítenénk annak, akit vernek, egy tolvajnak segítenénk. Ez nem lenne jó, ugye? Akkor hát mit tegyél, ha verekedést látsz? Ha az iskolában látod, azonnal szólhatsz egy tanárnak. Ha nem az iskolában verekednek, odahívhatod apukádat, anyukádatvagy egy rendőrt. Bizony, még ha mások verekedni akarnak is, nekünk békésnek kell lennünk. Jézus igaz követői mindent megtesznek, hogy ne keveredjenek verekedésbe. Ezzel azt bizonyítják, hogy szilárdan kiállnak amellett, ami helyes. A Biblia szerint Jézus tanítványa "ne harcoljon, hanem legyen mindenkihez gyöngéd"(2Tim.2:24)."

A Tartsátok meg magatokat Isten szeretetében! c. könyvet együtt tanulmányozzuk a gyülekezettel:
"Eszünkbe juthat Jakab tanítvány figyelmeztetése is: "Ha valaki úgy véli magáról, hogy követi az imádat formáját, de nem zabolázza meg a nyelvét, hanem továbbra is ámítja a saját szívét, annak hiábavaló az imádati formája"(Jakab 1:26)."
Háááát, ehhez nem is kell hozzáfűznöm semmit, eléggé érthető...

A nyári kongresszuson kaptunk egy új könyvet, amit már sikerült végre elkezdenem, bár lassan haladok...: Alaposan tanúskodj Isten Királyságáról! Kedvenc könyvemet, az Apostolok cselekedeteit segít jobban megismerni, ez az egyik legizgalmasabb könyv a Bibliában. Ez a könyv pedig segít felismerni, hogyan és kinek a segítségével végezték a munkát a keresztények az első században, és hogyan utánozhatjuk őket.
–"Ezek minden bizonnyal a nap legcsendesebb, ám legforróbb órái voltak, amikor sokan szünetet tartottak a munkájukban, hogy egyenek és pihenjenek." Áldott jó szieszta...! Itt arról ír egyébként, hogy Pál apostol ezeket az órákat (11-től 4-ig) használta ki, hogy tanítson egy efézusi iskola előadótermében, miután 3 hónapon át a zsinagógában próbálkozott.
Arra gondoltam, Pál apostolt mindenki ismeri, a "pálfordulás" kifejezés kapcsán, erről választottam ki egy részt:
–"Ahogyan már láttuk, amikor Jézus megállította Sault a Damaszkuszba vezető úton, nem azt kérdezte tőle, hogy "miért üldözöd a tanítványaimat?", hanem azt, hogy "miért üldözöl engem?"(Csel 9:4). Igen, amikor a követői próbákon mennek át, azt Jézus maga is átérzi (Máté 25:34-40,45). Ha rosszul bánnak veled a Krisztusba vetett hited miatt, biztos lehetsz benne, hogy Jehova és Jézus tisztában van a helyzeteddel(Máté10:22,28-31). Lehet, hogy egy próba nem szűnik meg azonnal. Ne feledd, hogy Jézus tudta, hogy Saulnak köze volt István halálához, és azt is látta, amikor kivonszolta a hűséges jeruzsálemi tanítványokat az otthonaikból(Csel 8:3). De akkor Jézus nem lépett közbe. Azonban Jehova Krisztus által megadta az erőt Istvánnak és a többieknek, hogy meg tudják őrízni a hűségüket. Te is ki tudsz tartani az üldözés alatt, ha: 1. elhatározod, hogy bármi történjen is, lojális maradsz; 2. segítséget kérsz Jehovától (Fil 4:6,7); 3. Jehovára hagyod a bosszút(Róma 12:17-21); 4. bízol abban, hogy Jehova megadja a kitartáshoz szükséges erőt, míg jónak nem látja megszüntetni a próbát(Fil 4:12,13)."

És egy vicces könyv, amit újraolvasok, Paul Watzlawick: A helyzet reménytelen, de nem súlyos. Ajánlom mindenkinek, aki szeretne boldogtalan lenni... nem, ez vicc! valójában abban segít, hogy az ellenkezőjét érjük el, rájöjjünk, hova vezetnek a mindennapos hülye gondolataink... Ám egy hibája van: 108 oldalas... Így marad egy saját magam választott rész:
– "Szeretve lenni mindig is titokzatos dolog: kérdezősködni, hogy tisztábban lássunk, nem ajánlatos. A másik fél a legjobb esetben egyáltalán nem tudja megindokolni szerelmét; rosszabb esetben pedig olyan indokra fog hivatkozni, amelyet ön eddig nem tartott a legvonzóbb tulajdonságának; pl. egy anyajegyre az ön bal vállán. Hallgatni ez esetben is arany. Most már világosabb, hogy mit tanulhatunk ebből témánk szempontjából. Ne fogadja el egyszerűen hálásan azt, amit az élet(nyilvánvalóan ugyancsak szeretetreméltó) partnere révén nyújt önnek. Rágódjék. A kérdés viszont, hogy miért, saját magának tegye fel, ne neki, hiszen partnerének bizonyára van valami hátsó gondolata. Azt pedig semmiképpen sem fogja elárulni önnek."

Hát lenne még, de már fáj a kezem(ti meg felsóhajthattok...).
Továbbadjam? De kinek? Már talán járt mindenkinél... Legyen Szera, Kisvic, Nagycsili, Hordosv, Julcsi, és még egy Julcsi – hopp, ez több is lett! Nem baj, amúgyse tartottam be a szabályokat...

Matrjoska újra

Íme elkészült a kedvenc anyagból egy nosztalgikus táska:


És egy pár napja a lakásban kószáló táskát is sikerült végre lencsevégre kapnom:

A meskán keresik gazdájukat!

És ma délután esküvőre megyünk, még ki kell egészítenem ezt pár aprósággal:


És van egy egyelőre titkos projektem, majd hamarosan mutatom!

El sem hiszitek! Bibibíííí!

Akkora meglepetés ért ma, hogy csak na! Éppen a fürdőt sikamikáltam, amikor dudált a tejesbácsi, és gyorsan kinéztem, és láttam még egy autót, pirosat, és amíg a kulcsot meg a pénztárcát keresgéltem, azon morfondíroztam, kinek van piros autója...? és amikor kimentem kaput nyitni, ott állt Fércjutka! Bizony, teljes életnagyságban, igaziból! Épp erre volt dolguk, és megleptek! Annyira örültem, hogy biztos egy csomó marhaságot beszéltem, és ráadásul bűzlöttem a hypotól, Jutka most egy életre így fog rám emlékezni... hálóing, kócos haj és hyposzag. Be sem jöttek, igazi villámlátogatás volt, rohantak a huncutzsiványokhoz haza, de megbeszéltük, hogy mindenképpen eljönnek igaziból is mindannyian! Hurrá! És hogy irigykedjetek(nekem meg megint égjen az arcom...), elhozta nekem a házas táskát, és egy adag házikészítésű gondolatot is kaptunk, kitart egy darabig...


Hát ilyenek történnek errefelé, kérem. És van szép új táskám... dejóóó! Köszönjük, drága Jutka, annyira szép lett a napom!


Nem tudtam ma fényképezni, ezért a képeket innen másoltam!

Táskaszerelem...

Ismét teljesítettem egy kívánságot! lassan felcsapok jótündérnek... hihi! Matrjoskás táskát kért tőlem egy tanárnéni, füzeteket cipelni, hát remélem, jól járnak a diákok is...
Készítettem egy pasztell-cukorka-hangulatút és egy melegebbet árasztót, és álmomban sem gondoltam volna, hogy mindkettő tetszik majd neki! pedig igeeeen...


És persze nem bírtam lefeküdni, amíg nem varrtam az új anyagokból valamit. Íme:


Egy igazi őszbehajló táska, annyira tetszik! A Meskán megveheted!

És persze Hanna se hagyott nyugton, szüksége lett rögtön egy új táskára... persze, nőből van...!

Az igazi textilkutató

Anyagvásárlásban nehéz dolgom van: a városban egyetlen méterárus van már csak, nem drága, de nem túl fantáziaindítóak a textiljei... manapság pedig inkább függönyöket árul, és egyre feljebb viszi az árait. Csodaszép anyagokat anyukám szokott turizni nekem, de abból sosem elég... és nincs utánpótlás. Hát marad a két szomszédos város, és általában úgy jövök haza, hogy hiányérzetem van, vagy lelkifurdalásom...
Ám nemrégen ajánlottak egy méterárust Cegléden, ahol 200-400 ftért(ez komoly!) vannak mindenfélék, csak nem állandó a készlet, tehát nem mindig azt találja az ember, amire égető szüksége van. És ma feltankoltam az őszre: hihetetlenül hangzik, de 12000 ftért kb. 50 méter anyagot vettem(ez csak becslés, ettől valószínűleg inkább több)! És milyeneket!
Nem is lehet onnan elszabadulni! Az angintól a dzsörzén át a szövetig minden van, még a gyerekek is azt mondták, nem gondolták, hogy ilyen érdekes is tud lenni egy méterárus, nem győzték fogdosni a különböző anyagokat! Mert mindent szabad... tündéri eladók vannak, nem szekálnak, segítőkészek, mosolyognak, pisilni vitték Samut, didzseridut adtak Jakabnak(egy óriási papírcsövet), és nagyon rugalmasak. A fizetendő árból simán lejjebbadtak, aztán amikor kiderült, nincs nálunk annyi(ciki! de nem tudtam leállni...), még lejjebb... mindezt nevetve meg tök természetesen! Van ilyen?! Vagy álmodtam...?
Íme a bizonyíték, hogy ott jártam és minden igaz:


És néhány kedvencem:



Táskák, szütyők és egyebek lebegnek szemem előtt... nehezen fogok ma aludni, míg nem alkotok valamit legalább az egyikből!
Ebből pedig kendő lesz a hűvös napokra, nagyon sötét szürke valami, ami puha de mégis van tartása, és gyűrt:


Ez Hanna túrása, csodaszép rózsás selyem, de nagyon kicsi darab(ugyanis darabokat is lehet turkálni):

És ez a legviccesebb, nem tudtuk otthagyni, csak az a baj, hogy műszálas, de van már tervem vele:


Szóval ma újabb kupacot kell elszállásolnom a szobámban... Bár lesz hely, mert a boltocska anyagai kikerülnek, visszaszállnak tulajdonosukra. Sajnos nem tudni, meddig van még nyitva a Kincsesládika... Amíg tart, addig menjetek!

Ha valakit érdekel a ceglédi bolt, emilben tudok elérhetőséget adni! És ha valaki tud ajánlani internetes méterárust, megköszönném!

Tündér és meseváros

Hajninál szemérmeskedik egy igazi virágtündér... gyönyörű kislány!


És elkészültem egy kívánsággal... olyan jó volt varrni ezeket a cuki házikókat! A megrendelőm egyedi mintát szeretett volna, ehhez küldött pár képet, milyen hangulatra gondolt:

Remélem, sikerült eltalálnom... és úgy érzem, lesz folytatás...

Délutáni alvás helyett...

Samu büntetését töltötte a fürdőben egy újabb akció miatt (Jakabot fejbedobta egy játékkal, csak úgy...), aztán megunta és behurcolt egy párnát. Egyébként soha nem alszik délután... de csak elfárad! Ilyenkor milyen édes babák... de amúgyis. Nem, Miska, nem hiperaktív, csak tetszenek neki a rosszfiúk. Van ilyen. Hátha kinövi. De aki találkozott már vele, tudja, hogy mennyire kedves és szelíd tud lenni, és nagyon nyugis gyerek. Nekem kell valahogy megtanulni kezelni ezt a vadságot, és nem folyton siránkozni miatta. Elterelni más irányba, mint a hisztis gyerekeket. Na, ez van, nekem is jutott egy kis munka három igazán nem problémás gyerek után.

Varrogatok...

... végre! Annyira hiányzott az utazás alatt... és voltam olyan lüke, hogy nem vittem magammal még horgolást se, és néha majd' beleőrültem a babrálás hiányába!

Készítettem ceruzatartót Samunak, hátha kicsit örülne legalább egy kreatív irányba terelő ajándéknak, de a ceruzákkal a favasút sínein találkoztam... a ceruzatartót meg nem is tudta, merre van. Borzasztó egy kölök! Sose lát lövöldözős filmet, mesét. és mégis folyton puffog még a ceruzákkal is... mindig birkózna, és valamelyik nap leköpte Hannát, mert nem tetszett neki valami... Mi a csudát csináljak vele?! Egyik gyerekem se volt ilyen zsigerből vad...

Na szóval készül pár dolog. A ceruzatartó mintájára elkészült egy kötő- és horgolótűtartó, nagyon kedves, virágos anyagból, csipkével, selyemszalaggal. Nagyon nőies lett...


A Meskán megvásárolható!

Újra itthon...

... és olyan jó!!! Tényleg igaz, hogy mindenhol jó, de legjobb otthon. Szép volt, jó volt, majd teszek fel képeket és mesélek, csak annyi lemaradásom van varrás-ügyben...

Most ajánlani szeretném egy kedves rokon Meskás boltját, ilyen cuki dolgokat készít:


Szeretettel ajánlom, nézelődjetek! És persze vásároljatok...:)