Szivárvány

Ma ezzel szórakoztattam magam, persze, mert megrendelésem van... ilyenkor sose megy a "munka"... Kár, hogy erről nincs szó a leírásban, amúgy talán illik rám. (aki ismer, most biztosan összeráncolja a szemöldökét: "csak szeretnéd...")

Your rainbow is shaded yellow.

 

 

 

 

 

 

 

What is says about you: You are a joyful person. You appreciate optimism. You're good at getting people to like you.

Find the colors of your rainbow at spacefem.com.

Tegnap...

...éjjel jót szórakoztunk Jánossal, miközben a legfrissebb táskát próbáltuk fényképezni. Ennek a gépnek lelke van, és valószínűleg szerelmes a férjembe, ugyanis a táskára fókuszálás nála azt jelentette, hogy elhomályosítja a képet, Jánosról viszont remek képek készültek. Megtaláltam a színt, a távolságot, a fények jók voltak, és amikor elkattintottam, jött a homály. János felé fordulva kattintok: éles, jó minőségű kép. 20 percet szórakoztunk így, aztán egyszercsak sikerült egy viszonylag jó képet összehozni, de szétvihogtuk magunkat. A megoldás pedig ez lett: János a kezébe vette a táskát(előtte próbáltuk ráaggatni, de nagyon furán mutatott női táskával...)
És a színek nem is látszanak, pedig gyönyörű ez az anyag. Ma varrtam belőle egy szoknyát is, Hanna pózolt hozzá nem túl nagy kedvvel.
Itt talán jobbak a színek, de az apró aranyfuttatások nem látszódnak.
És persze nem süt a nap, amikor kimegyek fényképezni, sose süt. És el kell mondjam, hogy a géphez akksi sincsen, tehát egy csinos narancssárga hosszabbítót vonszolok magammal, ha fényképezni szeretnék. És majdnem tízéves gép a drága, külön művészet beállítani a fényeket, színeket, ezer dolgot, hiába digitális.
Ezek szolgáljanak mentségül a Meskán is...

Ez kikívánkozott...

Csütörtökön elfelejtettem megírni, hogy Jakabom első lett a mesemondón! Ez nagyon jól megy neki, szeret szerepelni és tud is. Ráadásul hétfőn szólt a tanítónénije(egy hét betegeskedés után), hogy lesz ez a verseny, és Jakab csak kedden kezdte megtanulni a kiválasztott mesét, csütörtökön délután pedig előadta. Megy tovább vidékre meg a városira, és még egy angol versmondón is továbbjutott. Mi lesz ebből a kölökből?!

És amikor hazajött, minek örült még nagyon? Hogy a második helyezett egy "cés" kislány lett. Ez azért érdekes számára, mert a cében szinte csak cigánygyerekek tanulnak(mert Mo-n ugye nincs szegregáció...), az ő osztályukban vegyesen cigányok és "magyarok", az ában pedig csak nem cigányok. És ezért az ások nyernek mindent meg ők a jók, és a cések a rosszak. A mi időnkben is volt ilyen? Én annyira nem emlékszem... de most miért kell a szegény gyerekeket ilyen baromságra tanítani ezzel a szétválasztással?! Mit számít, ki milyen származású? Nem az számít, mit tesz? "Mert nem úgy lát az Isten, ahogy az ember lát. Az ember ugyanis azt nézi, amit a szeme lát, Jehova ellenben azt nézi, hogy milyen a szív."(1Sámuel 16:7)Örülök, hogy az én gyerekeim nem személyválogatók és fajgyülölők. Mindig örömmel játszanak, beszélgetnek bárkivel, akivel tudnak, és nem pejoratív kifejezés számukra a "cigány" szó, hanem egy érdekes népcsoport színes ruhákkal és szokásvilággal, Mitsoura Mónika hangjával és lobogós szoknyás táncokkal. És a szegénységet is látjuk, a szeméttelepen keresgélő gyerekeket, akiket iskola helyett odaűz a sors.És a tisztainges, tanult zeneművészeket, akik öregbítik a magyarok hírnevét a világban. És a vastag aranyláncos bandázós gyerekeket is, akik megverik és megalázzák a gyengébbeket, háttérben az összetartó családdal. És Győzikét, aki mindezt megkoronázza egész népére szégyenthozó szereplésével... De most őszintén: nem ugyanezt látjuk a fehérbőrűek között is? Ugyanígy élnek köztük is becsületesek és becstelenek, koszosak és tiszták, Amerikában és Ázsiában is. Én mindenesetre tisztelem és szeretem az EMBERt, a ROMÁt – cigányt és nem cigányt.

Utóhang: Most találtam egy képet, amin összefutottak hirtelen a gyerekek(cigányok és nem cigányok), mert férjem Aminah-val, egy fekete vendéglánnyal ment a gyerekekért az iskolába...:) Ennyire színesek vagyunk. Bár a kép fekete-fehér.

Újjászületés!

Hanna nadrágja rövid lett, aztán még rövidebb, és gondoltam, legyen igazán rövid!
Aztán kapott egy mandzsettaszerűséget gombbal, és ilyen lett!
Javaslom tavaszi nadrágválsággal küszködő anyáknak!
Nálunk most ez lesz a menő, mert újat biztosan nem vehetek... a lényeg, hogy gazdája nagyon örül!

Esküvős játék

Hát ilyenek voltunk mi... Majdnem 12 éve.
A ruhámat magam készítettem, ráadásul kézzel kellett varrnom, mert nem volt éppen varrógépem. Nem fehér volt, hanem ekrü, és olyan furán szövött anyagból. Alatta egy századfordulós hálóinget viseltem, csupa kézi csipke, de olyan finom, hogy! A kisebb képet azért
tettem fel, mert azon látszik kicsit. (a képek fényképről lettek fényképezve, azért ilyen vacakok, meghát mi nem is tudunk fényképezni, ugyebár)


A csokromat utáltam, pont azokat a virágokat tették bele, amit kértünk, hogy ne legyen benne, szerintem fordítva értelmezték... A koszorúm azért lett szép, mert nem virágkötő, hanem egy kedves boltocska kedves dekorációsa készítette, szárított minirózsák és borostyán meg valami fehér bigyó van benne. Még megvan a padláson, sokáig a falon függött, díszként, de már nincs hely a sok polctól...

Sminkem ott volt először, és anyukám festett ki, szerencsére. A hajamat csak megmostam, megfésültem és nem volt vele semmi babra.

Az egész esküvővel nem akartunk macerát, vacsora se volt, hanem sütiparti, annyi ismerős meg barát van, hogy nem győztük volna pénzzel... ami nekünk akkor se volt. Az iskola auláját ajándékba kaptuk János régi általános iskolájában, takarításért cserébe. A családi bonyodalmakról nem írok, bár egy Kusturica-filmmel felérne... na jó, annyira nem volt balhé, csak kisebb bonyodalmak, sértődések, amikről mi csak utólag értesültünk.

Mindent összevetve egyik legszörnyűbb napom volt, nem szeretem a nyilvános szerepléseket amúgyse, de tarkítva a családjainkkal...! Az eső is szakadt, hideg novemberi nap volt, fuj. Viszont Jánossal azóta is ilyen szerelmesek vagyunk egymásba, csak már öregek vagyunk és csúnyák...

De nagyon jó volt kicsit nosztalgiázni, mert bennem a szerelmes hangulat és a várakozás és izgalom maradt meg, nem a rossz élmények! Köszönöm Micinek a játékot, nagyon jó gyönyörködni a többiekben és mosolyogni a sztorikon!

PIACTÉR...

... ahol eladhatsz és vásárolhatsz! Katt a képre!

Itt találtam.

Néha varrok is...

...csak egyszerűen nincs időm Apa nélkül, nem is a fizikai segítsége nélkül, hanem a lelkierőm nem tud másra késztetni, mint lustálkodni... semmihez nincs kedvem, erőm nélküle. Így persze felhalmozódik a házimunka, még nehezebb nekifogni, aztán mire varrnék, este van.
De ma este hazajön!!! Hurrá!!! Nem tudom, egyedülálló anyák hogy a csudába bírják...
Mára azonban sürgősen kellett Sárának egy ovishátizsák, így este is meg reggel is varrtam. Azért ennyit, mert a gépem szórakozott velem este, aztán belefáradtam. De reggelre megszületett ez a kis bénaság.

Le kellett fényképeznem, Sára napok óta nyúz, hogy ebből a pöttyösből varrjak neki hálóinget(déditől jött egy konyharuhányi), mert ez annnnyira széééép... De nagyon boldog volt a zsáktól is, pizsamában mászkált vele. Az a sárga valami süni vóna, de a gép... meg én... szóval nem jött össze. De azért felismerhető...
Múlthétről szebbeket tudnék mutatni, gyönyörű lányszoknyácskák készültek virágokkal, szalaggal, fodorral,de már új gazdinál vannak(remélhetőleg).
És mostmár ideje belevágnom egy zeneoviba rendelt szőnyegbe, azaz a varrásába, mert kikapok a megrendelőmtől! Juj, és a macikat is várják messze Németföldön...!
Ja! És szorítsatok az én mesemondó Jakabomnak, ma versenyen van!

Még APEH, aztán csendben leszek már ezügyben...

Ma elintéztem az adószámom, de csak postán kapom meg... Viszont aki még előtte áll, figyeljen oda, hogy változtak a számok, eléggé leszűkültek a tevékenységi körök, így ami talán ráillik a mi tevékenységi körünkre, az a 900301 – Alkotóművészet. A hölgy szerint ebbe nem kötnek bele, szegény átnyálazta nekem az összes kategóriát, tényleg csak ez maradt. Legalább büszkék lehetünk magunkra!
Elintéztem ma majdnem minden hivatalos ügyet, végre túlestem rajtuk. És többet nem fogok erről blablázni, csak ha kérdés van.
Szeretnék mostmár Szarvasmici esküvős játékára koncentrálni, olyan romantikus és üdítő! De képet később keresek(ezek nem a mi kezeink, sajnos nem ilyen szép az enyém), mert vár egy tornahátizsák varrása, holnapra kellene az oviba Sárinak.

Íme a játék!
A szabályok:
1. Hagyj egy üzenetet Szarvasmici március 24-i bejegyzésénél március 31-én este 8 óráig!
2. Tedd ki a blogodba a saját menyasszonyi ruhád, és csokrod képét. (Ez követelmény!) És tudasd olvasóiddal, hogy egy olyan játékban veszel részt, aminek a végén Szarvasmici ad meglepetés ajándékot a szerencsés nyertesnek! A bátrabbak az arcukat is megmutathatják! Aki még nem volt menyasszony, az tegyen ki egy képet álmai ruhájáról, és/vagy csokráról.
3. Ha saját készítésű a ruhád, vagy anyuci, esetleg a nagyi varrta, azt feltétlenül jelezd, mert az sk. ruhák tulajdonosai között külön ajándékot sorsol ki.

Jó nosztalgiázást mindenkinek!

Még mindig APEH és adószám

Most beszéltem egy nagyon kedves hölgyikével az Apeh központi számán, aki szerint egyáltalán nem tiszta náluk sem, kinek kell vállalkozónak lenni és kinek elég az adószám. Jó, nem? Azt javasolta, írjak e-mailt nekik vagy levelet és 30 napon belül választ kapok... hát én nem várhatok addig. Erre azt mondta, váltsam ki az adószámot, mert legalább rendezve lesz a számlaadás, és ha ez tényleg nem rendszeres eladás, akkor jó lesz így. Költségként leírható a csomagolás, a postaköltség, eszközök, anyagok.
A járulékfizetésről ezt találtam: (a lényeget pirossal kiemeltem)

40. Adószámos magánszemély biztosítása és járulékfizetése, kinek kell a járulékokat megfizetni, bevallani?

A járulékfizetési kötelezettség két alapvető feltétele a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a járulékalapot képező jövedelem megléte. Ilyen jellegű jövedelem esetén ezért mindig vizsgálni kell, hogy a munkavégzésre milyen szerződés alapján kerül sor, illetve milyen jövedelmet szerez a magánszemély.

Az adószámos tevékenység jellemzően megbízási szerződés (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) alapján történhet.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok közös jellemzője, hogy a biztosítás akkor terjed ki a munkát végző személyekre, ha a tárgyhónapban e tevékenységből elért, járulékalapot képező jövedelem összege eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (2009. január 1-jétől 71500 forint) 30 százalékát, naptári napokra annak harmincad részét.

Járulékalapot képező jövedelem többek között az Szja. tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek az a része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni.

A megbízási szerződésnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehető összeget kell a biztosítási kötelezettség megállapításánál is figyelembe venni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a költséghányaddal csökkentett összeg minősül járulékalapot képező jövedelemnek.

Ha a díj kifizetésére havi rendszerességgel kerül sor, úgy a biztosítási és járulékfizetési kötelezettséget havonta, ha utólag egyösszegben, vagy időszakonként történik a kifizetés, akkor a díj kifizetésekor kell elbírálni. Ehhez a kifizetett, személyi jövedelemadó-előleg alapot képező jövedelmet (ideértve az előleget is) el kell osztani az előbb említett időszakok naptári napjainak számával.

Ha az így megállapított jövedelem eléri a 30 százalékos határt, a biztosítási kötelezettséget meg kell állapítani, és a foglalkoztatónak a kifizetett járulékalapot képező jövedelem után 29 százalék társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A biztosított 9,5 százalék (magánnyugdíj-pénztár tagja esetén 1,5 százalék) nyugdíjjárulékot és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. Magánnyugdíj-pénztár tagja emellett 8 százalék magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is köteles fizetni. Tehát a járulékok megállapítása, megfizetése, levonása, bevallása nem a magánszemélyt terheli, hanem a kifizetőt.

A kifizetőnek a járulékok megfizetésén túl tételes egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni, melynek összege havi 1950 forint, naptári napokra 65 forint. Természetesen, ha a munkát végző magánszemély egyidejűleg olyan más jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) áll, ahol megfizetik utána a tételes egészségügyi hozzájárulást, úgy e jogviszonyában mentesül a fizetési kötelezettség alól a kifizető.

Abban az esetben, ha a kifizetett járulékalapot képező jövedelem nem éri el a 30 százalékos határt, biztosítási jogviszony nem jön létre, így a járulékokat- és a tételes egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni, azonban a kifizetőt 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli e jövedelem után.

[Tbj. 4. § k) pont, Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pont, Eho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont, Eho tv. 6. § (3) bekezdés c)

34. Gyes mellett vállalkozhat-e a magánszemély, milyen járulék vonzata van?

Gyes melletti munkavégzést megenged a jogszabály, mégpedig a gyermek egy éves korától kezdődően, ebből következően a gyes mellett vállalkozói igazolvány is kiváltható.
Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.
[Tbj. 29. §]

Bár ez utóbbi a vállalkozásra vonatkozik, és az utolsó két mondat el is bizonytalanít...

A lényeg, hogy meg kell próbálni az adószámos megoldást, ha van munkahelye valakinek vagy nyugdíjas vagy Gyeses-Gyetes. Én nem akarom feladni, legfeljebb újabb adósságokat halmozok fel... már mindegy.

adopt your own virtual pet!

Ma ennyi tellett tőlem, hullafáradt vagyok... de a gyerekekkel kijátszottuk magunkat a virtuális világban(ez ciki, nem?). Sári jele az oviban a süni, kedvenc színe pedig a sárga, és próbáljátok ki, mekkorákat ugrik és gurul ez a sárga süni! Epret is etessetek vele(velem is!!!). És a nevét Sára találta ki...
Egyébként fura, hogy pont most, de mintha válaszként történne, hétvégén két dolgot is vásároltak tőlem a Meskán. Talán mégiscsak kellek... mindenesetre holnap beülök a két kicsivel az Apeh-irodába és elintézem az adószámot, meg kell próbálni.
És még azt is szeretném itt világgákürtölni, hogy nagyon jólestek a múlthét eseményeire írt reagálásaitok! "Mint aranyalmadíszek ezüstvéseteken, olyan a megfelelő időben mondott szó"(Péld.25:11). Köszönöm!

Remény és gyors segítség

Érdemes volt kipanaszkodni magam, mert egy kedves embertárs már segített is:
Skorpiocska jelentkezett és elmesélte, mire figyeljünk adószám kérésénél. Ez volt a munkaterülete ugyanis... lám, nemcsak szőrösszívűek dolgoznak nekik!
Tehát: irány az APEH, kérni adószámot, de mint MAGÁNSZEMÉLY(99-es kód, nem 10-es, mert az a vállalkozói).
Mivel nekem van egy vállalkozói igazolványom, először ezzel vegyek fel tevékenységet:
900301 egyéb alkotó tevékenység
vagy
900306 képző- és iparművészeti tevékenység(kivéve termékelőállítás).
Ezután adom le az önkormányzatnál az igazolványt.
És mivel főállású anya leszek(most járt le a gyes), erre is vonatkozik a járulékmentesség.
És nem kell könyvelő...
Hurrá! Van megoldás, mégha nem is olyan egyszerű, mint szerettük volna, de meg kell próbálni. Andrea szívesen segít mindenkinek, keressétek meg, ha van kérdésetek!
Már csak egy szabad délelőtt kell hozzá, és kötélidegzet, hogy két kisgyerekkel elintézzem a hivatalos ügyeket...

Pech...?

Hát igazából nem tudom, mit is írjak le abból, ami bennem van, lehet, hogy semmit nem kéne... Azért elmondom, hogy janucbajusz boltját felfüggesztették a Meskán, mert nem találták megfelelőnek a képeink minőségét. Rosszul esett, miután már ezer képet próbálgattunk cserélni, és ráadásul megvárták, hogy új terméket töltsünk fel... és még emilben sem értesítettek. Ami nem korrekt szerintem, hogy tele van a Meska nem saját készítésű termékkel, nem jó fotókkal és mégis minket zárnak be. A villa karkötő ezért került az én boltomba. Merthogy a vevők keresnek minket. Hogy is van ez? Nem belőlünk él a Meska? És jelentkezzen, akit zavar, hogy néhány képünk sötét...!
Ezek után jött az APEH-téma, és én egyedül itthon, Apa nélkül összeomlottam. Próbáltam terlni a gondolataimat, ésszerű dolgot kitalálni, de elég nehéz a távolból megbeszélni valamit a családfővel. A döntésünket nehezíti, hogy pont most készülök visszaadni a vállalkozóimat, amiből rengeteg adósságot halmoztunk fel(Apának is volt anno, már rég nincs, de a terheit még vonszoljuk), és eszem ágában sincs mégegyszer kiváltani. Nem tetszik ez az adószámos dolog sem, mert valaki azt írta, hogy ez nem vonatkozik internetes kereskedésre.
Hát itt állunk tanácstalanul, mert közben a vevők keresnek, az értékelésüktől melegszik a szívem és bizseregnek az ujjaim újabb varrásért könyörögve, a gyerekeim éhesek és éhesek is lesznek, úgy tűnik.
Azt várom, mikor lesz ilyen a világ:
"Íme! Az igazságosságért fog uralkodni a király, és a fejedelmek a jog érdekében kormányoznak majd fejedelmekként. Olyan lesz mindegyik, mint rejtek szél ellen, és menedék zivatar ellen, mint patakok a víztelen vidéken, mint nagy kőszirt árnyéka a tikkadt földön."(Ézsaiás 32:1,2)
Már nemsokára...!

Eszünk

Ma nagyon fincsit ettem! Egész jól bírom, hogy nem reggelizek, legalább tényleg éhes leszek délre, és igazán jólesik az étel. Ma kipróbáltam a szejtánt, itt olvastam róla és felcsigázott. Elég kevés húst eszünk, ezért vadászok mindenre, ami pótolhatja, így szoktunk rá a kölesfasírtra, hajdina-bolognaira(olyan a hangzása, mint egy népies kiszólásnak...:)). De ez a szejtán még úgy is tud kinézni, ahogy én akarom, nincs mellékíze (ami a hajdinának azért erősen van), és szintén olcsó és egészséges. Hát ma Jakabbal gyúrtunk és gombócoltunk, és ez lett az eredménye:

Hát itt erősen hasonlít a puszedlire, de sajna nem az...viszont ez is finom! Került bele curry, bors, zöldségkeverék, és hiába nem volt itthon fokhagyma, intenzív és ínycsiklandó lett! A gyerekek két pofára tömték, nagy megelégedésemre. Ez bejött!
Délután sütöttem magamnak szódabikarbónás kenyeret Graham-lisztből, egész jó lett, vacsira saját túróból készült körözöttel és sok salival ettem(ez most úgy hangzik, mint egy biogazdálkodó propaganda-blogja...). Tegnap ugyanis örömmel találtam meg a választ egy kérdésemre: igen, lehet savasító ételeket is enni, de kb. 20%-ban csupán. Én meg hétfő óta csak zöldséget ettem, még gyümölcsöt se mertem... na jó, kölest is. De már értem az egészet és nem hiszem, hogy nagy gondom lesz ezzel a diétával. Kíváncsi vagyok, mikor látszik majd az eredménye, mikor érzem már én is, hogy lúgosodok...

Sikerült jobb képet készítenem Sáráról, annyira édes, hogy nem hagyhattam ki innen!
És újra nekiálltam csíráztatni. Egy időben rendszeresen ettünk búzacsírát, de beleuntam, néha még próbálkoztam, de most lendületet kaptam a diéta kapcsán. Egy gondom volt, hogy a jól bevált jégkrémes dobozaim eltűntek... de sebaj, újra éljen az újrahasznosítás: voltak itthon készételes dobozaink(magamtól sose vennék ilyen kaját, kaptuk), amiket palántázni tettem el, és most ezek lettek bevetve. Még jobb is, mint az előző, mert többféle magot tehetek bele kis adagokban. Kíváncsi vagyok, használat közben is jó lesz-e.
Nagyon hősies vagyok egyébként, mostanáig nem ettem mást, mint zöldséget. Este annyit, hogy majd' kipukkadtam(sárgarépa reszelve volt a vacsora és desszert egyben). És nem vagyok éhes, fáradt, csak a fejem akart szétszakadni estére... Vagy front, vagy csak a sok hülyeség miatt...
Nagyon várjuk már Apát, aki hétvégéig elutazott, borzasztó nélküle. Nem is tudom, aki egyedülálló, hogy bírja. Le a kalappal előttük! Az egész napom elmegy szaladgálással, házimunkával, lóg a nyelvem estére...
No megyek, készítek valami édességet lúgosan(cukros hypo nem lesz benne...)

Hétfő...

Nem szeretem a hétfőt, mindig nehezen indul, de muszáj mégis, különben az egész hetem pocsék lesz. Hétvégén nem sokat varrtam, próbálgattam a szabadtűzést, nagyon jó volt, csak éppen semmi értelmes nem született belőle. De egyre jobban megy, és tele vagyok ötletekkel, miket fogok készíteni így. Csak legyen rá időm...
Aztán kezembe akadt egy szoknya, amit Hanna rövidnek talált már(az én szoknyámból lett átszabva valamikor), és Sárinak lett belőle ruhácska. Nem túlzottan örült a pózolásnak... pedig nagyon édes benne.
Kaptam megrendelést is, két kis bárányfelhő indul útjára holnap, két kicsi fiúhoz. Remélem, nem téríti el őket egy kósza tavaszi szél.
És ha hétfő, hát egy új időszámítás is kezdődött ma: Nyúllá változok szép lassan... á, csak zöldségevésre adom a fejem(azaz a pocakom). Megpróbálom ezt a lúgosítósdit, kezdek tönkremenni, hátha segít. Fogyásról nem álmodok már egy ideje, a pajzsmirigyem nem hagyja sajnos, de tornával és diétával fel akarom frissíteni magam. Hát gondoljatok rám, és szorítsatok!

Kész vagyok!

Hát elkészült a macskás takaróm! Sajnálom, hogy nem süt a nap, és béna a gépünk, sose látszanak az igazi színei. Pedig nagyon meleg sárgák és zöldek vannak benne, itt meg kéknek tűnik... Mindegyik macsek más "arcot vág", egy alszik, egynek folt van a szeme körül, egy szomorú, de mind nagyon finom szőrös.
No megyek segítek Hannámnak krumplit pucolni, Jakab megint lázas és ezt kíván enni. Mikor lesz vége ennek a sok betegségnek?! Megint elmaradt az utazás...

Akadályok

Kisebb akadályokba ütközött a takaró varrása. Előszöris: másnap folytatni a stipplingelést nem jó, valahogy kimegy a ritmus és a lendület a kezemből, nehéz újra megtalálni a kukacokat...
Aztán: tényleg zabálja a cérnát! Elfogyott a tuti színem, és biztos voltam benne, hogy nem fogok olyat kapni... és tényleg. Remélem, nem tűnik fel senkinek majd, hogy pont a közepetáján változott a kukacok árnyalata. No nem nagyon, csak kicsit. Iciripicirit...
És még nincs vége: Hova teszi az ember lánya a takaró széleit, amíg a közepit varrja??? Ettől nagyon lassan ment a kukacolás, alig bírtam befejezni.
Viszont: amíg cérna híján voltam, felvarrtam a szegélyt, és most csak arra vár, hogy este kézzel befejezzem – és kész!!!
Holnap napfényben lefényképezem és megmutatom, aztán irány Kecskemét!

Nagyon jól drukkolt, aki ma nekem drukkolt, mert jól haladtam! Köszönöm!
A kicsi lakásunkban ennyi hely van egy takaró összerakásához, persze a bútorok itt már széttolt állapotban láthatóak... Miután összeférceltem a három réteget, gondoltam, tornázok rajta egyet. Szégyen ide vagy oda, egy éve nem vettem elő a pilates dvd-t, pedig nagyon szuper és az én rozzant csontjaimnak és ízületeimnek való (ajánlom mindenkinek!). Hát érződött a kihagyás, kezem-lábam remegett utána...
És aztán jött a stipling! Nagggyon élveztem, alig akartam abbahagyni! De nem gondoltam, hogy ennyi cérnát pusztítok vele, nem győztem alsó szálat tekerni. Először össze-vissza kanyarogtam a kukacokkal, aztán egyre inkább ráéreztem az irányokra. Van ennek valami menete egyébként? Nagyjából tudom, de minél többet csináltam, annál jobban elbizonytalanodtam. Aztán rájöttem, hogy nem is látszik, ha valahol nem sikerült, és ez nagyon tetszik! Már majdnem kész is vagyok vele, remélem, marad elég cérna...

Stippling

Ma egész délután az öreg varrógépemet próbálgattam beállítani. Még a megtisztogatásakor ki kellett próbálnom a szabad gépi tűzést, akkor született ez a gitár ( na nem elsőre... de azért nem rossz). És mivel Samu ma sírva tiltakozott a farmernadrág ellen, varrtam neki egy flanellnadrágot, amihez szintén ki kellett próbálnom a stipplingelést. Ez a fityegő valami a zsebe, és az az izé egy autó próbál lenni... Ha minden jól megy, a cicás takarót már kukacolni fogom. Fel is kötöm a gatyám...! Ugye, nem olyan nehéz? Kicsiben ma próbálgattam, de egy egész takaró kissé kockázatos, főleg kiállításra készülődve. No drukkoljattok holnap!

A vörös macskák

Napok óta szenvedek, mit vigyek magammal Kecskemétre egy közelgő kiállításra. Ez lesz az első, nem szeretnék lebőgni... De a régi munkáim már otthonra leltek, nem kérhetem el őket hetekre. Időm meg már nincs valami nagyon patchwork-munkára. Aztán megláttam egy fantáziabeindító cicás takarót és íme – jaj lesz nektek, kutyák, ha jönnek a macskák! A gyerektakaró a legjobb ötlet, úgyis lesz gyerekszoba kategória, meg látványos is. Szeretem a gyerektakarókat, biztos még nem nőttem fel... és ez a macsek...! Folyamatosan szemtelenkedik, aztán meg hízeleg, nem hagy nyugodni... A kifordítós-rátétes módszert használom, mert ezzel a szőrös anyaggal nem lehet bírni, tele van az orrom is vele. Már nem tudom, kinek az oldalán olvastam a módszert, de nagyon hálás vagyok érte, sok-sok munkám köszönheti neki létét. Aki nem ismeri, leírom, és bele fog szeretni( a férjem már kiszeretett belőle a nyolckarú polipok születése közben...) Felrajzolom a formát vagy az anyagra, vagy a ragasztós közbélésre, majd színükkel szembefordítva összevarrom a két anyagot, teljesen körbe, nyílást nem hagyok! Aztán körbevágom, ívelt részeket becsípkedem, sarkokat levágom, stb. A közbélésen vágok egy kis nyílást, itt fordítom ki a formámat, a széleit szépen lesimítom, lekörmözöm, és felvasalom oda, ahova szántam. Azért is jó ez, mert nekem mindig elmászkáltak az applikációim, mikor körbevarrtam volna őket, így meg biztosan a helyükön maradnak. Ráadásul ezzel a módszerrel tényleg lehet nyolckarú polipot is gyönyörűen varrni, bármit, amit megálmodsz és lerajzolsz. Ezután lehet cikk-cakkozni, kézzel varrni, vagy kinek mi tetszik. A takaróm középső része már kész is, alig várom, hogy folytathassam és lássam a macskáimat!

Tánc

Játék

... a szavakkal. Előtte elmondom, magáról az asszociációs játékról Samu fiam jut eszembe, aki 3 éves kora ellenére nem beszél... mi csak ősembernek hívjuk, folyton morog, hümmög és kb. tízféle hangból gazdálkodik. A családban mindenki "Nana" vagy "Nanna" kisebb kiejtésbeli változtatásokkal, kivéve Apa, akit következetesen és minket is kijavítva így szólít: "Mama". De ezt olyan szeretettel tudja mondani...

Szerától kaptam meghívást erre a játékra, a következő 10 szóról mi jut eszembe éppen.
Isten – a végtelen szeretet
Férfi – támasz
Nő – anya
Gyerek – ajándék
Állat – poén
Ház – tűz
Kert – játék
Rét – lepke
Ég – végtelenség
Madár – ének

Akiket én hívok játékra: ccsigaház, krisztabea, bildiko
És a szavaim: könyv, cipő, zene, kenyér, boldogság, tű, álom, mese, csillag, testvér.

Lovak

Szoktam én ám varrni, csak lemaradtam magamtól... meg az ihlet se jön, meg elbénázom a dolgokat. Ezért most csak egy függönyt mutatok. Még télen készítettem egy cuki rózsaszín-virágos-habos-babos-de-lovas takarót egy kislánynak, két párnával, és most függönyt kértek hozzá.( A takarós-párnás képek elég gyatrák, pedig javítottam már rajtuk) A takaró közepén a lófej puha, szőrös anyagból van, a fülei lógnak, a sörénye és a kendője is "él". Szerettem varrni a lóalakokat is, olyan kis kedvesek... Persze a függönyhöz már nem maradt anyag, és nem is kaptunk olyat, de legalább az elkötőn és a fenti drapérián visszaköszön a virágos. Nem tudom, ki hogy van vele, de a határidők és a méretre kért dolgok kikészítenek. Ez a függöny is kerek 2 centivel rövidebb, pedig hatszor átszámoltam és mégis...! A másik amit nehezen viselek, a nadrágfelhajtás és cippzárbevarrás...:( És a legjobb, amikor azt mondja párom: "Ez neked csak pár perc!" – de persze cérnát tekerni-átfűzni-beállítani?! Na jó, nem puffogok, végülis nagyon sokszor ezeket esszük... Most is vár rám egy szatyorra való nadrág...

Mégse...

...megyünk vásározni. Samu és Sári belázasodtak, Jakab visszaeső, Apa kezdődő, én meg nem hagyhatom itt őket ilyen állapotban... Hát ennyi. Nálunk ez a tavasz, kiolvadnak a bacik és vírusok, és támadnak kegyetlenül.
Csak azt sajnálom, hogy nullára csökkent annak az esélye, hogy bármelyikőtökkel találkozzam...

Zeneiskolában...

... voltunk délután, a nagyobbik gyermekek koncerteztek. Évekig hegedültek, aztán különböző, csak hosszasan leírható okok miatt áttértek a citerára. Először picit féltem, olyan rossz kép volt bennem görnyedthátú, nyenyerésző citerazenekarokról, nekem túl hangos és sok volt. Aztán amikor Hanna első óráját meghallgattam, napokig nem tértem magamhoz a gyönyörűségtől – hallottál már citerát egymagában, csak végigpendítve a húrjain? Mintha a mesés Indiában találnád magad egyszeriben, csodaszép harmónia! És amikor az első órán Hanna már a süssfelnapot játszotta, rájöttem, ezt alapból tanulnia kéne mindenkinek, olyan gyors és könnyű hangszer. És bármit lehet rajta játszani, népdaltól Mozartig. Ma is bebizonyították a gyerekek, milyen sokoldalú és érdekes a citera, játszottak népdalokat, klasszikust és még Gryllus Vilmos dalait is. Hallottunk még népi furulyát és gitárt, jó sok gyerek jár Gábor bácsihoz... nem lehet véletlen, nagyon kedves és tehetséges ember.
Készítettünk ugyan felvételt, de nem tudom feltenni a gépre. Helyette megmutatom egyik kedvencem (Jakab is így szeretne citerázni...)

Kézműves kiállítás...

...lesz a Petőfi Csarnokban hétvégén! Egy kedves régi barátnémmal megyünk, aki nagyon érdekes tükröket készít titkos itáliai módszerrel, érdemes megcsodálni!
Ígyhát megyek is vissza a varrógéphez, még pár dolgot el kell készítenem a hétvégére. Ez lesz az első alkalom, hogy megmutatkozom, nagyon izgulok... nem is vagyok kézműves. De egyszer el kell kezdeni, nem? Hátha ott találkozunk, ismeretlen ismerősökként.
Erről eszembejutott még valami: Kaptam egy aranyos "díjat", azt a szívecskéset. Nagyon köszönöm! Továbbadni nem fogom, ne haragudjon meg rám senki. Már annyian kaptatok-adtatok ilyet, én meg nem is ismerek igazán még senkit, csak ismerkedek veletek. Megintcsak egy példabeszéd jutott eszembe, a barátságról:
"Minden időben szeret az igaz társ, és testvérül születik a nyomorúság idejére."(Péld.17:17)
Nekem ez a barátság.