2014. december 8., hétfő

Kopogtató

Bár nem esik még a szép, illatos fehér hó, csak a randa eső, mégis ez járt a fejemben, míg ezeket a pufók hóemberkéket készítettem:

"Hideg szél fúj, hogy az ember majd' megdermed, 
Kinek jó ez? Csak a kövér hóembernek..."

A családom hitetlenkedve nézte, mi sül ki ebből a kissé ormótlan figurából, de én már láttam lelki szemeim előtt a kész ajtódíszt, és mikor az orruk alá dugtam, végre elhitték, hogy ezek hóemberek :)
Neked melyik tetszik: az countrys piroskockás vagy a jeges kék pettyes? 
Remélem, hamarosan igazi hóembert is gyúrhatunk az udvaron...













2014. december 2., kedd

Fez

Íme a fez Barnabás fején!


Jakabról is hamarosan lesznek képek, ő jobban hasonlít az eredetire :)

2014. november 28., péntek

Kivagy-Jakab?!

Jakabnak keszült egy piros fez, egyik kedvenc tudósára hajazva.....




És ha már piros cérna volt befűzve.... Kis pöttyöske meleg pirosban.





2014. november 11., kedd

Cerkatartó rózsaszínben

Nálunk nagy sikernek örvend ez a fajta ceruzatekercs, mert átlátható, sok ceruza fér bele, mégis kis helyen elfér, ha összecsukod. És amikor a gyülekezetben csendben rajzolgatnak a kicsik, nem csörög-zörög a sok cerka, miközben a tolltartóban matatnak... Szóval mi szeretjük. És néha más is kedvet kap és szeretne ilyet. Most például egy rózsaszínt........



2014. november 7., péntek

Heti ötlet - Autósoknak


Az autónk fényszórója csúnyán matt lett, pedig a tavalyi műszaki vizsga előtt rengeteg pénzünkbe került a polírozása, még házilag is. Ha szakember csinálta volna, kb 10000.- lett volna... Ez azért nem kis összeg egy amúgyis drága felkészítés költségei közepette.
Ám múltkor rábukkantam egy egyszerű módszerre, ami nemcsak vegyszermentes, de olcsó is, és nagyon-nagyon hatékony. A titok nyitja ismét a kedvencem: a szódabikarbóna...
Alig akartunk hinni a szemünknek, valóban működik! Próbáld ki te is!

Ilyen volt a kis családi autónk kopott, megfakult fényszórója:


Apa először megtisztította a kosztól.
Majd egy kis tálkába szódabikarbónát tett, pici vízzel pasztát kevert belőle, és puha ronggyal átsúrolta vele a fényszórót. Néha leöblítette, majd folytatta, míg egyszercsak újra ilyen ragyogó lett:


Itt látszik, hogy nem trükkös fényképet mutatok nektek, hanem ennyire szép lett az, amit János már megtisztított:



2014. november 5., szerda

Uhu-család

Elkészült végre egy hossszú darab..... Időben és méretben is hosszú lett, három és fél méter hosszú, rengeteg megkötővel rendelkező rácsvédő a babaágyba.
 Kicsi lánynak készült, de a kérés nem a szokásos rózsaszín babavilág volt :)
Remélem, tetszeni fog a kisasszonynak és a kismamának is......











2014. november 2., vasárnap

Böbe lánykáinak szeretettel

Nemes Nagy Ágnes: NYÁRI RAJZ

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.


Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.


Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.









2014. október 24., péntek

Megújult varrógépemmel...

... újult lelkesedéssel dolgozgatok :) Kedves kis pénztárcák, neszesszerek készültek, jólesett ilyen kis semmiségekkel foglalkozni. 


Ha megtetszett, itt vár rád....

2014. szeptember 29., hétfő

Csak ennyi....

Készen vásárolt mosdókesztyűk kicsit megbolondítva :) Nagymamának és Nagypapának...


2014. szeptember 22., hétfő

Süti + szappan = sütiszappan!

Régóta szemezek a csodásnál csodásabb habos szappansütikkel, mindenféle csilivili finomsággal díszítve.... Mondjuk nem a fürdés jutott eszembe róluk, hanem olthatatlan vágyat kezdtem érezni egy habos-krémes után. El is fordítottam a tekintetem, nehogy kísértésbe essek...
De bevallom, most rabul ejtett ez a technika, muszáj volt kipróbálnom. És mivel nem úgy sikerült, ahogy akartam, kénytelen leszek folytatni... A habpisztolyom megadta magát, így egy porcukros zacskóval folytattam a krém adagolását, ám a szappan közben keményedett, nem akarta, amit én akartam. Ezért lett csak pár darab sütiszerű szappanom, a többi díszítése egészen másra emlékeztet.
A gyerekek miatt pedig kénytelen voltam ehető muffint is készíteni.... Nehogy a szappanba harapjanak :)



2014. szeptember 20., szombat

Gyilkos lettem

Varrógépgyilkos. Június óta vacakol a varrógépem, először elszakadt az ékszíj. Sehol nem kaptam hozzá, egyszer olyat sikerült vennem egy csomó pénzért, ami nem is jó, és számlát sem adtak, így vissza se vették. Én általában így járok.
Aztán sikerült a neten találnom egy hozzávalót, érdekes módon feleannyiért. Egyedül be is szereltem.
Majd tönkrement a pedál. Apa nagyon ügyesen megjavította. Aztán újra. Meg újra.
Közben eltört benne egy fogaskerék. Na ekkor már szerelőre bíztam. A pedált is megjavította. Vissza kellett vinnem hozzá, mert megint nem úgy működött, ahogy kellene.
Végre varrhattam, egy darabig.
Tönkrement a motor.
Barátnőmnél volt egy pótgép, ma annak is leégett a motorja.
Mi a csuda van velem?! Már nem merek semmihez se nyúlni.......

2014. szeptember 18., csütörtök

Heti ötlet - Lefolyó tisztítása vegyszermentesen



Nálunk mindig eldugul a zuhanyzó lefolyója. Ennyi hajjal nem csodálom. Hiába kántálom a gyerekeknek, hogy az a kis szűrő azért van ott, hogy felfogja a maszatokat, hajszálakat, egyebeket, valaki mindig kipiszkálja, aztán a következő nem teszi vissza, és ha egy nagyhajú hajat is mos, akkor aztán annyi... Főleg háziszappannal kombinálva az eseményeket, beszorozva hét emberrel, kész is a dugulás. Próbálom a kis fejükbe vésni, hogy maguk után takarítsák ki a zuhanytálcát, de aki ismeri egy kicsit a kamaszok természetét, velem együtt lemondóan legyint...
Ilyenkor az első, hogy a látható, elérhető cuccokat kiszedem kézzel, műszercsipesszel, akármivel, fujj... Ha kell, kicsavarozom a lefolyó felső részét, így jobban hozzáférek a mélyebben rejlő szmötyikhez.
Ha ez a rész megvan, jön a jól bevált, a kedvenc, a mindenrejó szódabikarbóna. Beszórok a lukba 3-4 evőkanálnyit, utánaküldök 2 dl ecetet, bedugom a dugót és várok. Addig ki lehet sikálni a zuhanytálcát is kevés szódabikarbónával, remekül lehozza a zsíros háziszappan-maradványokat :)
Tíz perc múlva forróvizet engedek a lefolyóba és íme! Az élet folyik tovább! :)
A konyhában is érdemes rendszeresen elvégezni ezt a kis mutatványt, szépen karbantartja a lefolyót, és van esélyünk rá, hogy ritkábban bosszant fel minket a dugulás.
De azért a szűrő maradjon, az az első védelmi vonal ;)

2014. szeptember 14., vasárnap

Vasárnap

Nagyon elhatároztam pedig, hogy rendszeresen fogok írni meg becsülettel közlöm a csütörtöki heti tippeket is, de nem megy... Elkezdődött az iskola. 
Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy két középiskolásunk van, akik bejárnak a suliba, és két alsósunk, akiket én tanítok itthon. Na meg az oviskorú, aki nem jár oviba. 
Szeptember első fele így nagyjából azzal telt, hogy úgy éreztem, ezer helyen kellene lennem egyszerre, papírokat intéztem, tankönyvet kutattam, tárgyaltam, fizettem, a szokásos szeptemberi vírusok áldozatait ápoltam, próbáltam tanítani, tanulni, leckében segíteni, főzni, gluténmentes uzsonnát csomagolni, családi programot csinálni, szeretni, szeretni, szeretni.....
És elfáradtam. Nagyon. Tegnapra engem is ledöntött a lábamról a gyerekek vírusa, és bevallom, jól is esik végre feküdni és olvasni, tévézni, horgolni. A halom el nem végzett házimunka miatti lelkifurdalást igyekszem elnyomni magamban, és csak lustálkodok. Ma. Aztán holnap folytatom a rohanást...


2014. szeptember 9., kedd

Rozmaringos teafaolajos szappan

Nekem egy fűszeres vaj jut róla eszembe, olyan gusztusosak ezen a tányéron...


Friss rozmaring levelét tettem bele, de leginkább csak a móka kedvéért. Az illata és a benne rejlő gyógyító olajok így csak pici mértékben tudnak hatni. A lényeg a teafaolaj, ami fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő, tisztít és regenerál. Ajánlom mindenkinek arcmosásra, fürdésre, hajmosásra. Pattanásos pofira pedig egyenesen kötelező! :)

2014. szeptember 4., csütörtök

Heti ötlet - Kovászos rozsos kenyér

A finom ételhez idő kell. A jó kenyérhez is. Nem elég, hogy búzát kell hozzá válogatnom, még napokig érlelhetem hozzá a kovászt is, aztán órákon át keleszthetem a tésztát...
De megéri! Igazi kenyérízű kenyér az eredmény, finoman savanykás, laktató, ropogós héjú...


Ha szeretnéd kipróbálni, íme a receptem:
  • 3 evőkanál teljeskiőrlésű rozslisztet összekevertem 3 evőkanál kézmeleg vízzel egy befőttes üvegben, majd lezárva feltettem a hűtő tetejére
  • 2 napig hagytam érlelődni, közben néha megkavartam... ekkor már érezhető volt a kellemesen savanykás illata
  • újabb 3 evőkanál lisztet adtam hozzá és 3 evőkanál meleg vizet, jól elkevertem és visszazártam
  • 1 nap  múlva (ez már a negyedik nap!) 10 dkg rozslisztet és 1 dl meleg vizet adtam hozzá, ám ekkor már kicsinek bizonyult az üveg, átöntöttem a kovászom egy kislábosba, majd letakarva visszatettem a hűtő tetejére még egy napot érni
Amikor végre elkészült a kovász (ezt a savanykás illat és a buborékolós felszín jelezte), jöhetett a kenyérgyúrás! Igen, még mindig várnom kellett...
  • egy tálban összekevertem 70 dkg teljeskiőrlésű lisztet (rozs vagy búza) 30 dkg kovásszal 
  • hozzáadtam 2 teáskanál sót és 2 kanál olajat 
  • annyi meleg vízzel bedagasztottam, amennyit felvett
  • és dagasztottam...
  • és dagasztottam....
Miután jól átgyúrtam, kis cipót formáltam belőle (mivel elég nedves és ragacsos volt a  tészta, kicsit beliszteztem), és letakarva kb. 3 órán át kelesztettem. Ezután újra átgyúrtam és a formába helyeztem, bevagdostam és beliszteztem a tetejét, és letakarva újabb 3 órán át kelesztettem. Közben néha megkuksiztam és örömködve figyeltem, hogyan növekszik...:)
Begyújtottam a sütőt, alulra betettem a vizes lábasomat, hogy szépen begőzöljön. A szépen megkelt kenyérkét a forró sütőbe toltam és kb. 20 percig nagy lángon, később közepesen sütöttem, jólesően szimatolva a jellegzetes savanykás illatát...

Mikor szépen megpirult a teteje, kivettem és konyharuhával letakarva vártam, hogy végre kihűljön és ehessek már belőle! Egy hónapja nem ettem kenyeret, képzelhetitek, mit éreztem, mikor megkenve joghurttal végre beleharaphattam...:)


És hogyan tovább? A maradék kovászhoz újabb 10 dkg lisztet és 1 dl meleg vizet kevertem, holnap sül a következő adag... és ez így megy tovább, amíg csak jólesik. Ha épp nem sütnék, addig hűtőbe teszem a kovászt, de begyúrás előtt érdemes egy fél nappal elővenni, hogy feléledjen.

Ja, és ezt a kenyeret bátran eheti az is, aki anti-candida diétán van, mint jómagam... kitartás, csak így tovább!:)

2014. augusztus 26., kedd

A bagoly...

.... még mindig tart a rajongás iránta, úgy látszik :)
Egy kicsi lány kérése volt, hogy baglyos táskát készítsek neki, lányos színekben. Nekem meg piszkálta a csőröm ez a bagoly-forma, Sárival tervezgettük, de nem olyan lett, mint akartuk. Így készítettem egy simán baglyos táskát is, hogy a kislány választhasson....
Update: a türkizt választotta, így a rózsaszín kordbársony táska még nálam van, gazdát keres ;)




A lányaim szerint egyik sem lett "kiseris" :) Szerintem se. Mert a színviláguk egyáltalán nem a mi színvilágunk, jobban szeretjük a meleg színeket, de ettől függetlenül még lehetnek aranyosak és szépek valaki másnak, nem igaz? :) A kislány kedvére készültek, aki kérte, és azt hiszem, az ő kis világával nagyon is egyezik.  Ės most ez a lényeg!

2014. augusztus 18., hétfő

Szappanillat

... lengi be a lakást, főleg amikor készül :)
A napokban egy rózsaszín agyagos, rózsafa és ylang-ylang illatú készült, na meg az örök kedvenc levendulás-kékagyagos. Bár a képen kicsit zöldesnek tűnik, még alakul a színe.
Bárcsak érezhetnétek az illatokat! A rózsaszín nagyon nőies, érzéki, sok visszatérő vevőm viszi újra és újra... A levendulás pedig a régi szappanokra emlékeztet, tiszta és friss illatú, benne a virág aromájával.


Tegnap kicsit rosszul éreztem magam, talán bújkál bennünk valami, de ez remek alkalom volt arra, hogy horgoljak:


Ugye, milyen kis bájos lett?

2014. augusztus 14., csütörtök

Heti ötlet - Mosható pelenka



Nálunk már szerencsére nincs szükség rá, mind szobatiszták vagyunk :) De úgy veszem észre, hogy hiába van már egyre nagyobb választék a mosható pellusokból, sokan nem mernek belevágni a használatába, túl macerásnak tartják. Én annakidején egyfélét próbáltam, így csak arról tudok nyilatkozni, de az alap mindegyiknél ugyanaz, a használat is nagyjából, a mosás és egyéb praktikák meg főleg. A baba bőrének is ez a legjobb, a környezetet is kíméli, egészséges a csípőfejlődéshez és  egyéb folyamatokban. Ezeket a tapasztalatokat osztottam meg valamikor négy éve a blogon, itt és itt.

Bátran próbálja ki, akinek pici babája van, sok helyen már próbacsomagot is árulnak, amivel ha nem elégedett a vevő, visszaküldheti. Érdemes körülnézni, összehasonlítgatni, végiggondolni, melyik rendszerű pelenka lenne a legpraktikusabb a család életvitelében, ritmusában. Mert van ám jópár :) És  megsúgom azt is, hogy nem mindig a drága a jobb... Az a fajta, amit akkor használtunk, már nincs a piacon, de hozzá hasonlóakat mindig látok, fergeteges szín- és mintaválasztékban, szebbnél szebbek.
Lehet, hogy a mosásban és használatban van, amit már másképp csinálnék, de akkor ez jó volt, és az is biztos, hogy ha újabb kisbabát üdvözölnénk a családban, ő is mosható pelenkás lenne :)

2014. augusztus 13., szerda

Változások kora - Gluténmentes teljeskiőrlésű kenyér

Többen tudják már az olvasóim közül, hogy Hanna harmadik éve küzd egy autoimmun betegséggel. Jártunk mi becsületesen gyerek-endokrinológushoz, aztán egy év semmittevés után drága magánorvoshoz, de ez a dolog összetettebb, mint gondoltuk. Az utóbbi időben a nyugalom (pl. hogy nem járt iskolába, vagy hogy nem hurcoltuk jobbra-balra orvoshoz) és a gyógynövényes nyugtatók segítettek legtöbbet a tünetek csitításában, így lassan de biztosan haladunk. Ám vannak olyan tünetek, amik nem akarnak múlni, csendesedni, így folyamatosan próbálkozunk mindenfélével.
Most megbeszéltük Hannával, hogy egy hónapra kipróbáljuk a gluténmentes étrendet. Már volt, aki régebben is javasolta, de egyszerűen nem volt se erőm, se kedvem kipróbálni, mikor Hanna folyton éhes volt, feszült, ingerlékeny, közben ott volt a többi gond, nem akartam újabb pluszfeladatot... Én nem vagyok az a fajta, aki belevág azonnal és változtat. Nekem rágódni kell, tervezni, utánaolvasni, lassan csinálok mindent.
És most jött el az ideje, úgy érzem :)
Szolidaritásból és titkon fogyásban reménykedve én is végigcsinálom ezt a hónapot. Könnyebb ketten, mint egyedül.... de a többieket (egyelőre) nem akarom ezzel gyötörni.
Így időről időre megjelennek itt majd gluténmentes finomságok, amik jól sikerültek :) Például ez a finom kenyér:


Második hete ette Hanna becsülettel a kukorica alapú, de leginkább szigetelőre emlékeztető roppanós "kenyeret", de már nagyon kezdte útálni. Nekem is a teljeskiőrlésű kenyerünk hiányzott a legjobban. Akkor találtam ezt a receptet.
A malmon átfuttattam egy marék rizst, hogy a búzamaradványokat kimossa, majd a kimért magokat megőröltem a kenyérhez. Minden volt itthon, mert amúgy is ettük ezeket a finomságokat mindig, levesbe, fasírtnak, édesen, sósan...
A lenmagot, mivel olajos, nem szabad a malomban őrölni, így azt egy aprítóban porítottam, daráltam.
Ugyanúgy készítettem és dagasztottam, mint a hagyományos kenyerünket, nem volt semmivel sem macerásabb, de kicsit kételkedtem a speciális liszt képességeiben.
És az eredmény lenyűgözött! Végre igazi szendvicset ehettünk.... Viszlát, kőzetgyapot! :)

2014. augusztus 8., péntek

Heti ötlet - A citromhéjat ne dobd ki!

Biztos ismeritek ezt a viccet:
Melyik a legsavanyúbb madár? A citromhéja! Hahahaaaa....


A citromlé és a héjában levő olaj jótékony hatásairól sokfelé olvashatunk, most ezt nem is ecsetelem. Csak egy gyors tippet adnék, arra az esetre, ha már kifacsartad, lereszelted a héját, szóval azt gondolod, mindent kihoztál belőle, amit csak lehetett. Mindig tartok a hűtőben egy-két citromhéjat, ha már használhatatlannak tűnik, akkor is.
Az elszíneződött körmöket és ujjvégeket még mindig szépen meg tudja tisztítani, ha a citrom belsejébe nyomkodom-tunkolom.
Fehér ruhák mosásakor a gépbe dobom, szépen fehérít és illatosít. Vigyázat, a mosás végén azonnal ki kell venni, mert elszínezheti a ruhákat!
A mosogató csapját és belsejét fényesre törölhetjük vele, vagy a vágódeszkát, munkapultot fertőtleníti.
De leginkább és legtöbbször a mosogatógépben használom: egyszerűen csak bedobom alulra, vigyázva, hogy a kar forogni tudjon tőle, és mire a mosogatás véget ér, finom citromillat árad a gépből, az olajak pedig kifejtik fertőtlenítő hatásukat.

Ez csak pár gyors ötlet volt, de kíváncsi vagyok, ti mire használjátok még?

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...