2010. november 30., kedd

Számunkra így kezdődik a tél

... betegségekkel.

Nem hóval, nem faggyal, hanem a sorozatosan és hullámokban visszatérő-cserélődő-végigfutó betegségekkel... Most éppen két köhögős-vírusostorkos, egy tüdőgyulladásos és egy vírusos-fulladós-szemgyulladásos gyermek követel magának, engem, aki szintén kezdek lepukkanni...

Most megyek és kipihenem az éjszakai fáradalmaim... felkészülvén az elkövetkező éjjelre...

2010. november 28., vasárnap

Újra fehér blúz

Túljutottam egy megrendelésen, hiába kellett anyagért Kecskemétre mennem, hiába mondta fel a szolgálatot közben a varrógépem és hiába lett beteg két gyerek... én győztem!

egy izgő-mozgó babával a hátamon sikerült ilyen homályosra a kép:)


És olyan szép lett... egy tavaly varrott bébiingecske nagyobb mását kérte a hölgyemény, remélem, stimmelnek a méretek, mindig rizikós a távolba varrni.

Most folytatom a megrendeléseket, tündérvilág készül két távoli tündérlánykának...

2010. november 25., csütörtök

Van úgy...

..., hogy nehezen születik egy baba. És van úgy, hogy nehezen születik meg egy kismackó... Miközben hímzem a pofiját, valami mintha irányítaná a kezem, hogy álljon a szemecske, milyen legyen a nózija... Beszélek hozzá, beszél hozzám, titkokat sugdosunk és nagyon-nagyon figyelünk egymásra. Egyre többet tudok meg róla, és persze egyre inkább szeretem...


Piritta kicsit nehéz eset volt, hiába vártam piros cipőcskével, amit én horgoltam neki vacsoraidőben, egy éjszakán át kellett vajúdnom vele. Na nem volt fájdalmas, csak kicsit megijedtem, mikor lesz már vége... Hajnalban, mikor útnak indítottam az iskolásaimat, végre körvonalazódni látszott... fejére kötöttem bojtos kendőcskéjét... és rájöttem arra is, miért volt nehezebb vele... azt már tudtam, hogy a neve "p" betűs, de amikor megtudtam, mit jelent, minden világossá vált: ő egy előkelő családból származik, innen a kicsit hűvös zárkózottság... nem is zárkózottság, csak valami tartózkodás... tartás? Fura... még sose találkoztam nemesi származású mackóval... valahogy nem is illik rá ez a szó, hogy "mackó". Ő egy medve... És mint előkelő hölgyecske, muffot hord, roppant büszkén tudja viselni, egyenes háttal. Hát kérem, a név kötelez...



2010. november 21., vasárnap

Púp a hátamon...


Ma végre sikerült hátamrakötni ezt a nyavalygó kis kullancsot, így tudtam időben ebédet főzni... nem tudom, szakszerű-e (egy leírást követtem, gondolom így kell kinéznie...), nem tudom, kényelmes-e, de elaludt... hozzámtapadva, csendben, békésen, én meg ebédelhettem végre...

2010. november 20., szombat

Hetek óta...

... készül egy macim, annyira nehezen jutottam oda, hogy varrjak, pedig még Sára is besegített, nagyon szereti kifordítgatni és kitömni a kis karocskákat, lábacskákat... És amikor végre elkészül egy maci, akkorsincs vége az alkotásnak, meg kell őt ismerni, de legalábbis a nevét megtudni, esetleg ruhácskát varrni neki... merthát mindegyikük más, olyan más...



Flóra sem volt egyszerű eset, de hát nincs is könnyű korban: most lesz a kislányból nagylány... hajjaj...
Hiába ismeri a verset: "Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz..." Flóra mégis folyton mereng, mélázik, igazi elvarázsolt leányzó...
Biztosan örülne egy hasonló beállítottságú igazi kebelbarátnak, fejecskéjüket összedugva sugdosnának mindenféle csip-csup ügyről...
"Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt."

Kérlek, ha ismersz hasonló leánykát, mutasd be neki itt!

2010. november 16., kedd

Milyen megnyugtató...

... hogy ami az előbb kalózhajó volt, most madárkák fészke...




És igen, szemfülesek jól látták, hogy az étkezőnk helyén egy áááááágy van!:) Naaagy lakásátalakítás folyik nálunk, az életünkről nem is beszélve... de mindenről a maga idején...

2010. november 11., csütörtök

Hétvégi örömvarrás folyt.

Jakab egy fotó erejéig átengedte a kis pengető-tartóját, és tudta ám, hol van:)


 Az a kis maszat gitár akar lenni rajta, 3 húrral... jól van na, a méretek nem engedték a többit! Ez nem nyakbaakasztós, és egy kis gombbal záródik, nehogy a pengető utat találjon magának...

A foltocskákhoz is kedvem támadt hétvégén, és nem maradhat ki a sorból kedvenc kis házikós motívumom:

És ma reggel is alkottam kicsit... mert mit tesz egy ötgyermekes családanya, amikor apa viszi oviba a kicsiket, a legkisebb alszik, és indulhatna a nap? Hát gyűrűt eszkábál magának! reggeli helyett... de ezt nem mutatom meg, nem olyan lett, mint terveztem, majd akkor mutizom, ha szalonképes a gyűrű is és a kezem is...:)

2010. november 10., szerda

Mi van a bugyorban?:)

Avagy pelenka-titkok...:)
Tulajdonképp nem is titkok, hanem tapasztalatok, mivel páran már kérdezgették, hogyan és miként használhatók ezek a mosható pellusok. Én a Coolababyről tudok csak beszámolni, ezt használjuk (a neten több helyen olvashatsz róla, megrendelheted, kérdezhetsz, stb). Ez egy viszonylag olcsó, de szerintem kiváló minőségű pellus, valószínűleg egy drágább fajta kínai utánzata, de nagyon jól sikerült nekik:) All in one, vagyis minden egyben megtalálható benne: tartalmazza a külső nedvességzáró réteget és a belső nedvességmegtartó részt is. Ez úgy néz ki, hogy a vízzáró külsőnek van egy puha belső rétege, ami a popóval érintkezik, és a kettő között található zsebbe kell csúsztatni a frottír betéteket, amik felszívják és megtartják a nedvességet. A popsitól olyan jól elvezeti és távoltartja a nedvességet a belső réteg, hogy Barnabás popsija szinte száraz, mikor tisztábateszem!:)


Én a pénztárcánk szűkössége miatt csak 10 dbot vettem belőle, mondván, úgyis naponta kétszer kell mosnom mindenfélét, bedobom ezt is és kész... plusz 5 db betétet rendeltem mellé, mivel egy pellusba min. 2 betétet kell használni, éjszakára 3 db-ot teszek. A hiányzókat megvarrtam régi frottírtörülközőkből, 3 rétegben, remekül szuperálnak és persze spóroltam vele:)
Mosásig csak egy kupacban gyűjtöm a fürdőben, nem állnak sokáig, hiszen mondom, napi kétszer megy a mosógép legalább... Mosás előtt kézzel átöblítem, hogy a gép ne a pisis vizet forgassa egy órán át, a kakit persze még kicsit ki is dörgölöm belőle. A tépőzárakat gondosan bezárom, és mehet a gépbe minden, még a nem túl használt popsitörlőket is bedobom, jó lesz kakifogónak papír helyett (én egy tekercset se vettem papírbetétből, a törlőket használom erre a célra, remekül bevált! utána megy a kukába, ha kakis lett) Varrtam kis flanellkendőket is popsitörléshez, ezeket jobban is szeretem, a víz a legjobb a babapopsinak... és persze ezek is mennek a gépbe. Feloldott mosószódával mosom, 40 fokon, a többi fehér ruhával együtt, de néha világosszínűekhez is bekerül egy-egy pelenka. Ha fehéreket mosok, 1 dl citromlé is megy bele, de a színesekhez lereszelt mosószappan, így nagyobb a valószínűsége, hogy kijön a kakifolt... bár enélkül is nagyjából kijött, és mondjuk az is igaz, hogy eddig csak anyatejes-kakis tapasztalatunk van:) Ecettel öblítek, ez fertőtlenít és szagtalanít, soha nem éreztem még ammóniaszagot semmin (és persze ecetszagot se). Nyáron kint napoztattam és szárongattam a pellusokat, az esetleg megmaradt kakifoltok a szemem láttára tűntek el a napfény hatására... nagyon izgi volt! Most ősszel már nehezebb volt, amíg nem fűtöttünk, nehezen száradtak a belső betétek, a külsők sokkal hamarabb, de aztán megjavíttattuk a szárítógépet és azóta nincs hiány a pellusból...:)
És hogyan használjuk? Általában kettő betétet teszek a zsebbe, és fiúgyermekről lévén szó, az alsót kb. 1/3 résznél behajtom, hogy a pisi érkezését 3 réteg betét fogja fel (előtte azt tapasztaltam, hogy a pocinál ázott át folyton a pelenka). Mert igen, néha átázik, ez nem olyan gumibugyi, mint régen volt, hanem légáteresztős, ami azt is jelenti, hogy egy idő után a fizika törvényei szerint a nedvesség utat tör magának és átszivárog... Oda kell hát figyelni arra is, hogy kb. 3-4 óránként cseréljünk pelenkát, ami ugyebár a papírpelenkánál ritkábban történik, mert azt gondolnánk, amíg a pellus bírja, töltsük csak meg, pedig a babának nem biztos, hogy jó a pisis-vegyszeres cuccban feküdni... Ez a pár átázás nem vészes szerintem, gyors ruhacsere és kész.
Éjszakára viszont 3 db betét megy a pellusba, és ez valóban kibírja, pedig nálunk hosszú az éjszaka... sose teszem tisztába éjjel, alszik a szopizás után, reggel pedig 7-8 óra körül ébred fel igazán, ekkor kap csak tiszta pelenkát, tehát akárhogy számolom, kb. 12 órán keresztül nem ázik át! És közben nem dunsztolódik műanyag meg zselés meg kitudjamikben a popója...
Barnabásnak ritkán volt pelenkakiütése is, pl. akkor, amikor nagyon lassan száradtak a pellusok és eldobható márkás(!) pelenkát használtunk... tiszta vörös volt a kis popsija... meg mostanában kiütéses, talán a fogzástól...


Mindent összevetve nem sokkal több munka van vele, mint az eldobhatóval, még Hanna is tisztába tudja tenni a kisöccsét, Jakab meg összeállítani tudja a pelenkacsomagot:) Szeretek vele pellusozni, olyan szép színesek, jópofa kis bugyrot képez a babapopsin, és folyton emlékeztet arra, mennyit spóroltam vele... már rég visszajött az ára! És mivel 3 méretben állítható, szobatisztaságig ki tudjuk használni az előnyeit, tehát tovább spórolhatunk...:)

2010. november 9., kedd

Hétvégi örömvarrás

Mert amikor megrendelése van az embernek, sose a kötelesség az első... De nagyon jólesett a sok kötelező után (pl. kabátrenoválások, pizsamajavítások, stb...) végre valami teljesen újat alkotni!

Hanna és Jakab kaptak egy-egy új pengetőt, mert az olyan fogyóeszköz ezeknek a muzsikuslelkeknek, mint nekem a tű... De hogy könnyebb legyen rá vigyázni, varrtam hozzá kis szütyőkét, ami őrzi és védi. Jakabét most nem találom (fogadni mernék, hogy ő se tudja, hova tette...), Hannáé ilyen lett:


Hónapok óta gyűjtögettem a konzervdobozokat, hogy majd kipróbálom az újrahasznosítás eme formáját, de sose volt se időm, se kedvem hozzá. Néhányat apa el is csaklizott, hogy kottapapírral bevonva kedves cerkatartókat készítsen belőlük...


De most elkészült ez a kockásan romantikus, és aztán alig bírtam megálljt parancsolni a fantáziámnak, Jakabbal sziporkáztunk! Első a sorban ez a kunyhócska:


Nem túl tökéletes, de cuki...:) Van mit javítani a következőn, de a tarsolyunkban van még egy vicces ötlet, amit remélem, hamarosan megvalósíthatok, nagggyon jó lesz!:))


Ha megtetszettek ezek a kis dobozkák, itt megveheted! De ha van egy icipici kézügyességed és nagy halom munkakedved, inkább próbáld ki, te mit hoznál ki egy konzervdobozból!

2010. november 7., vasárnap

Egy kismaci

Ezt a csuda kismacit barátnőm varrta, tesztmackónak készült, de szerelem lett...:)

Szerintem nem is lehet nemszeretni a mackókat... igaz? valahogy olyan, mint Gombóc Artúrnak a csokoládé, lehet szőrös, sima, kék, zöld, félfülű, öreg, maroknyi vagy kövér...  a maci az maci, és azért van, hogy szeressük!:)

Ha szeretnél macit varrni, még él az akcióm...

2010. november 5., péntek

Az ősz...

...  ajándéka, az elvadult rózsabokrom apró bogyói... Tövises ellenállása dacára koszorúvá szelidítettem és nyári szomszédjaival, egy kis borostyánnal és egy pár szál levendulával most a betérőket üdvözli kopott ajtónkon...


Ebéd után pedig a tegnapi túl sokra sikeredett köleskásából gyúrtak a gyerekek kókuszgolyót... meg ki tudja, miket... de nem sokat hagytak a tányérokon...






 A lényeg, hogy jól szórakoztak...

... kivéve, aki nem gyúrhatott...

Csak...

... egy kis lélekmelengető novemberre... Hanna.

Küldöm mindenkinek, szemvidító és rétillatú... ugye, milyen jó?

2010. november 2., kedd

Rézi





... viszontlátható és haza is vihető itt! Ez igazi megtiszteltetés, melengeti a szívem...

2010. november 1., hétfő

Búcsú...

Amikor csomagolsz, elbúcsúzol? Valami kis fájdalom bújkál olyankor a pocakom táján, nehezen engedem el, pedig mióta vártam, hogy gazdáraleljen... nem furcsa?


Ó, az a kis mancs... még egy simi... naaaa, meglásd, milyen jó lesz!


Óóó, ő egész hozzámnőtt... nemsokára más igazgatja kisruhája ráncait...

Hmm... most megyek is új macikat varrni... 

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...