Van úgy...

..., hogy nehezen születik egy baba. És van úgy, hogy nehezen születik meg egy kismackó... Miközben hímzem a pofiját, valami mintha irányítaná a kezem, hogy álljon a szemecske, milyen legyen a nózija... Beszélek hozzá, beszél hozzám, titkokat sugdosunk és nagyon-nagyon figyelünk egymásra. Egyre többet tudok meg róla, és persze egyre inkább szeretem...

Piritta kicsit nehéz eset volt, hiába vártam piros cipőcskével, amit én horgoltam neki vacsoraidőben, egy éjszakán át kellett vajúdnom vele. Na nem volt fájdalmas, csak kicsit megijedtem, mikor lesz már vége... Hajnalban, mikor útnak indítottam az iskolásaimat, végre körvonalazódni látszott... fejére kötöttem bojtos kendőcskéjét... és rájöttem arra is, miért volt nehezebb vele... azt már tudtam, hogy a neve "p" betűs, de amikor megtudtam, mit jelent, minden világossá vált: ő egy előkelő családból származik, innen a kicsit hűvös zárkózottság... nem is zárkózottság, csak valami tartózkodás... tartás? Fura... még sose találkoztam nemesi származású mackóval... valahogy nem is illik rá ez a szó, hogy "mackó". Ő egy medve... És mint előkelő hölgyecske, muffot hord, roppant büszkén tudja viselni, egyenes háttal. Hát kérem, a név kötelez...