Hetek óta...

... készül egy macim, annyira nehezen jutottam oda, hogy varrjak, pedig még Sára is besegített, nagyon szereti kifordítgatni és kitömni a kis karocskákat, lábacskákat... És amikor végre elkészül egy maci, akkorsincs vége az alkotásnak, meg kell őt ismerni, de legalábbis a nevét megtudni, esetleg ruhácskát varrni neki... merthát mindegyikük más, olyan más...

Flóra sem volt egyszerű eset, de hát nincs is könnyű korban: most lesz a kislányból nagylány... hajjaj...
Hiába ismeri a verset: "Ábrándozás az élet megrontója,
Mely, kancsalúl, festett egekbe néz..." Flóra mégis folyton mereng, mélázik, igazi elvarázsolt leányzó...
Biztosan örülne egy hasonló beállítottságú igazi kebelbarátnak, fejecskéjüket összedugva sugdosnának mindenféle csip-csup ügyről...
"Hozd, oh hozd vissza szép szemed világát;
Úgy térjen az meg, mint elszállt madár,
Mely visszajő, ha meglelé zöld ágát,
Egész erdő viránya csalja bár.
Maradj közöttünk ifju szemeiddel,
Barátod arcán hozd fel a derűt:
Ha napja lettél, szép delét ne vedd el,
Ne adj helyette bánatot, könyűt."

Kérlek, ha ismersz hasonló leánykát, mutasd be neki itt!