Mindig...

... csodálattal nézem a japán nőket, olyan szépek, bájosak, és valljuk be: csinosak:) Sok kis titkuk van, a vízfogyasztástól kezdve a bőrápolásig, de most még többet megtudhatsz, ha megnyered ezt a könyvet Trixinél. Ügyes légy, sok sikert!

Nem vagyok...

... egy nagy "bloggerina", hol írok, hol nem, hol van olvasóm, hol csend van körülöttem, mégis beszavazott egy kedves barátnőm. Mától indul a verseny, lehet böngészni és tetszést nyilvánítani, kinek melyik a kedvence:) Nekem van egy pár:))

Az én blogomra itt szavazhatsz, egész jó helyen állok, úgy tűnik... egy darabig.

Vegyes érzésekkel indultam, először örültem, jólesett, de aztán látva a felhozatalt, elbizonytalanodtam. Nem a verseny kimenetele aggaszt, sose szoktam izgulni, se vizsgán, se szerepléskor, az esélytelenek nyugalmával indulok neki a megmérettetéseknek:) Inkább a többi résztvevő milyensége zavart... de nem is akarok erről nyilatkozni, nehogy megbántsak valakit, meg ez igazán szubjektív vélemény.

Szóval azzal a lendülettel, ahogy elfogadtam a nevezést és felkerültem a listára, meg is bántam, és úgy gondoltam, nem foglalkozom vele, nem akarom felzaklatni magam ezzel az egésszel. Ám kaptam egy kedves levelet egy olvasótól, és elgondolkodtatott... talán vannak mégis, akik értékelik ezt a kis felületet, egy szeletet a családunkból, a munkáinkból. Hát így már nem is bánom, hátha a listán megtalálnak még páran, akik szívesen visszajárnak olvasgatni néha, és néha hagynak egy-egy kedves üzenetet, ami jókedvre derít és továbblendít:)

Ismered a Breslo-t?

Most megismerheted:) Néha irigykedve lézengtem a román oldalon, micsoda felhozatal van jobbnál-jobb kézművesekből, az oldal rendezett, világos, olyan színvonalas az egész... mintha az Etsy.com-on járnál. 

És most örömmel csatlakoztam a magyar szekcióhoz, mint ahogy sok más kézműves-társam is! Olyan kedvesen, szeretettel fogadott a szerkesztő, amit még sose tapasztaltam más webáruházban. Személyesen ír, megjegyzést fűz egy-egy termékhez, kedvencnek jelöl, egyszóval "jelenvan". És szeretettel várnak mindenkit, gyere, csatlakozz!

Medveélet

A héten két mackókészítő csomagom is útrakelt, lelkes macirajongók próbálgatják szárnyaikat. Remélem, hamarosan láthatjuk az eredményt!:)

Egyikük ezt írta ma nekem:

"Tudod olyan vagy mint a mackóid, szíves, készséges és jóindulatú. remélem ezt nem vetted sértésnek."

Hogy volna ez sértés?:) ha tudná, hogy még úgy is nézek ki....:)) Lehet, hogy ezért szeretek mackót varrni? 

Mondjuk ettől a daltól mindig meghatódom és sóvárogva nézem őket... Hej, ha én is ott lehetnék!:)

Ölelés...

Egy kedves régi megrendelőm nemsokára világrahozza negyedik gyermekét. Olyan jó neki, hamarosan babázhat!:) Bár Nórija sem lehet még túl nagy, vajon játszik még a tündérszárnnyal és a tulipánmanóval...? De azt biztosan tudom, hogy nagyon várja kishúgát. Neki készítettem most takarót, puha pamutból, és megkötőkkel, hogy anya jól bebugyolálhassa a picit, és hogy kicsit én is megölelhessem a távolból...

Boldog babavárást, Mona, és még boldogabb babázást!

Kotkodács...

.... kotkodács, minden napra egy tojás! Gyerekkoromból rémlik ez a mondóka... de nem gondoltam volna, hogy valaha is valósággá válik a saját kertünkben:)

Mióta megtaláltuk az első tojást, mintha inspirálnák egymást a tyúkjaink, folyamatosan tojnak. Néha egyet, néha kettőt, néhány napja pedig már három tojást is találunk! Ám biztos, hogy egyikük nem komplett: rendszeresen a konyhaablak alatti padon tojik, bele egy virágcserépbe... Teszek-veszek a konyhában, egyszercsak a szemem sarkában megjelenik valami.... ja, ez egy tyúk! És még néha be is kopog az ablakon! Aztán otthagy nekem egy kis ajándékot. Vicces:)

Hangulatváltás

A lányok szobája új függönyt kapott... Hanna kedvenc színe a zöld, ez a türkizes pedig pont olyan, mint a szeme. Sári pedig az apró baglyokba szerelmesedett bele. Így most nincs vita, mindenki boldog!

A bal oldalon még az én rumlim csúfolkodik, ez volna a varrósarkom, de azóta már rend van ott, becsszóra!:) És hamarosan mindenhol az lesz...

A képeket Jakabfiam készítette:) alakul...

Telefonőr

Rég varrtam már mobiltokot. Egy kiskamasz fiúnak készült, ezért nem akartam túl harsányat, náluk már nem lehet tudni, mi tetszik, mi nem:) De a grafitszürke túl komor lett volna, így került rá egy szem bagoly, és zöld kiegészítők.

Egyébként nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én nem boldogulok a telefonokkal. Pedig nem érzem magam maradinak... 

Van vezetéknélküli házitelefonunk, azt szeretem, vállamhoz szorítom és megdumcsizzuk barátnőimmel az eseményeket, miközben mosogatok, főzök, pelenkázok... 

Volt mobilom, amivel lehetett egész jó képeket készíteni, de beadta az unalmast... utána lett egy egyszerű készülékem, mégiscsak kell egy anyának, aki jár-kel. Elhagytam...

Az egész család veszekedett velem, hogy nem lehet elérni, szerezzek már egy telefont, és különben is, folyton úton vagyok, vezetek, kell az a telefon, értsem már meg! én nem akartam megérteni, olyan jó volt, hogy senki nem zargat...:)

Férjem szeretett volna nekem egy csilivili nőcis, érintőképernyős telefont venni, majdnem sírtam a gyötrelemtől, mikor a kezembe vettem, mert azt se tudom, mit kezdjek vele, és az én bumszli ujjaimmal úgysem azt kapirgálom a képernyőn, amit kéne.... és ennyi pénzért?! Felesleges, minek?

És aztán meglepett: kaptam egy alaptelefont, ami semmit nem tud, hála az égnek!:) Lehet vele telefonálni meg számolni, és reggel ébreszt is, de semmi fakszni, na ezt akartam! És mi a helyzet a zargatással? Megmaradt a csend körülöttem, mivel talán öt ember tudja a számomat:)) ebben az ötben még én sem vagyok benne...!:)))

A szeretet...

... soha el nem fogy (1Kor. 13:8, Károli)
Sőt, egyre növekszik:)

Mamusz újratöltve

Dóri példa arra, hogy a hisztis megrendelő igen ritka:) Jó régóta várt rám, és én heteken át csak bénáztam, nem akart sikerülni ez a mamusz, furán állt, tekeredett, nem tudtam, mi a baj, varrtam, bontottam, újrarajzoltam, mértem, megint bontottam... meg is írtam neki, hogy nyugodtan mondja vissza, nem akar ez nekem sikerülni, ám ő azt válaszolta, jövőre is lesz tél:) Olyan cuki, nem?:) Ez adott nekem újra erőt, és addig-addig próbálkoztam, míg rájöttem, hol a bibi, és ez lett belőle...

Dóri szerint megérte kivárni:)

Narancsos-kókuszos szappanom története

Ugye, milyen remekül néz ki? rusztikus, telt színű, és az illata is finom... és ezt már próbáltam is, mert érett, használható, és bátran mondhatom, kiváló szappan lett! Szépen habzik, krémes, nagyon jó minőségű.Ám amikor készült, azt hittem, kukában végzi... Kitaláltam ugyanis, hogy készítek egy kétszínű, márványos szappant, egyik fele narancsos lesz (egész narancs került bele, levestül, húsostul), másik fele kókuszos, szép fehér (kókuszreszelékkel és kicsi ylang-ylang illóval).

De valamiért a kókuszos fele úgy döntött, idő előtt megkeményedik, darabos lett, mire a narancsoshoz öntöttem volna. Sebaj, gondoltam, majd összedolgozódnak vagy összeragadnak, miközben a formában várakoznak. Nem így lett... nagy kapkodásomban nem gondoltam arra, hogy a narancsos rész a gyümölcstartalom miatt túlmelegedhet, nem figyeltem rá, és sajnos be is következett, ami ilyenkor szokott: az olaj kivált a tetején, jó nagy adagban.... Hiába próbáltam hűteni, már késő volt, maradt a reménykedés.

Másnap lereszeltem, összetörtem krumplinyomóval is a nagyobb darabkákat, és betettem az előmelegített sütőbe rotyogni. Innentől nagyon figyeltem rá, jobban, mint előző nap:)

Kb. 2 óra múlva kész lett, összedolgozódott a két szappan, és gyönyörű melegnarancs színe lett, szerencsére nem fakult ki. 

Formába öntöttem, két nap múlva szeleteltem, és mivel meleg eljárással készült, nem kellett sokáig várnom, hogy kipróbálhassam:) Még kézmosó folyékony szappan is készült a lábasból kikotort maradékokból, nagyon szeretjük!

Kamillaszappan

Nagyon finom illatú lett, mint egy múltszázadi babaszappan. Ám nem tartalmaz káros anyagokat, így tényleg használható akár babáknak is:)

Van benne körömvirág-kamillavirág-macerátum, körömvirág-kamillavirág-tea, és persze a szárított virágok is megtalálhatók itt-ott... például a tetején, hajkoronaként...

A szokásos olajokon kívül termelői méhviasz és geránium illó adja az illatát. Már alig várom, hogy kipróbálhassuk!

Napi öröm:)

Biztosan meghallották, mikor tegnap már csirkepörköltről álmodoztam, mert ma reggel ez a tojás fogadta Sárit, ahogy kiengedte őket a szabadba. Délelőtt találtam még egyet. Úgyhogy kapnak egy kis pródaidőt...:)

Eredményhirdetés!

Nem volt könnyű dolgom... Vajszívem majdnem megint bekavart:) de úgy döntöttem, tartom magam a szabályokhoz és könyörtelen leszek.

Hát lássunk egy kis elemzést:

- teafilter: elég sok fogy nálunk, tekintve, hogy eleve 2 liter teát készítünk egyszerre, ám leginkább szálas teát iszunk

- joghurt, tejföl: ezzel csínján bánunk, joghurtot inkább készítek

- tejesdoboz, kupak: házitejet hordunk...:)

- tojáshéj: ezzel aztán végképp spórolok, rántottát nem szoktunk enni, mert 20 tojás se volna elég:)

- keksz, csoki: hú.... na ez is kevés, kekszet sütünk, csokit ritkán eszünk

- ásványvíz: sose veszek, csak a vendégeknek, ha őket zavarná a csapvíz

- liszt: búzánk van zsákszámra, válogatjuk, őröljük, és mi sütünk kenyeret, péksütit

- margarint sem eszünk évek óta

- stb, stb...

Na eláruljam?

A WC-papír guriga gyűlik nálunk heti min. 24 db! Igeeen.... sajnos. Ezt még nem tudtam kitalálni, mivel helyettesíthetném. 

Rengeteget fogyasztunk, gyors az anyagcserénk is:) egy időben napi 1 tekercs fogyott, de egyszercsak azt vettem észre, hetente veszem a 24-es csomagokat... ha valakinek van jó ötlete, mit tudnánk ezen javítani, szóljon!:))

A gyerekek szokták a gurigákat eljátszani, városkát építenek belőle, karórát készítenek, ékszert, távcsövet, és még sorolhatnám.... fantáziadús ötleteik vannak:)

De amint ígértem, mindenki kap útravalót:) rengeteg jó ötletet gyűjtött össze egy kupacba valaki, mi mindent készíthetünk WC-papír-gurigából, itt. Dekorációtól a hasznos segítségen át ékszertartóig... mindenki talál magénak való ötletet!

És a sorsolás: mindenkit bevettem a kosárkába, aki megemlítette a WC-papírt vagy a gurigát, mert nehéz volt eldöntenem, válaszként írta vagy csak tippelget. 

Így került 10 név a cetlikre:

Összegyűrtem, kosárkába tettem és Barnabás mint független és pártatlan szakemberke, kihúzott egyet:

A nyertes pedig BERGAMOTT! Látod, érdemes volt mégiscsak bizonyítanod, hogy nem vagy robot...:)

Kérlek, írj nekem e-mailt, hogy egyeztessünk! radics.erika76@gmail.com

A meglepiről hamarosan teszek fel képet.

Köszönöm mindenkinek, hogy játszottatok velünk! Gyertek máskor is!:)

Szeretettel...

A képeket középső öcsém készítette

... Gáborpapának és Tibornak.
Egy kisméretű Bibliára és egy nagyobbra.

És egy érdekesség: Hogyan készülnek Japánban a Bibliák?

Még tart a játék!

Hát régen mulattam már ennyit, mint mostanában ezeken a tippeken:) nagyon tetszenek! Eszembe se jutott, mennyi minden fogy nálunk ténylegesen... Ne hagyjátok abba, nyugodtan küldjetek még megoldásokat, hátha közte lesz a jó:) nem törlök ki senkit, aki kétszer hagy megjegyzést. De ne befolyásoljon benneteket a másik véleménye, mert könnyen lehet, hogy a mi családunkban nem igaz a megállapítása:)) 

Azért látom ám azt is, hogy rengetegen (idáig 500-an!!) olvassák el a játékra való felhívást, de valamiért  mégsem írnak, nem játszanak velünk... Jó, tudom, nem vagyok egy sztár-blogos, nem vagyok annyira népszerű, de azért ez mégiscsak egy játék, ahol pottyanhat valami, nem?:) 

Hát rajta, vasárnap éjfélig még van idő jelentkezni, én meg élezem az ollóm és olajozom a varrógépem, készülnek a meglepik!:)

A játékról itt olvashatsz! KATT IDE!