2015. december 28., hétfő

Varrósarok 2.


Rég folytatnom kellett volna a beszámolót és úgy terveztem, hogy szinte lépésről-lépésre mutatom a változásokat, de nem volt rá módom. Volt egy naaagy rendrakás a polcokon, apróságok és papírok is a helyükre kerültek, igyekeztem mindent a kezem ügyébe helyezni, lett egy fiókos szekrényke, ami pont befér az asztal alá, és sokkal-sokkal kisebb a káosz, mint volt. Ami a képen nem igazán így látszik.... Mivel folyton dolgozom valamin, sosincs olyan állapotban a varróasztalom, hogy lefotózzam, de már nem akartam tovább húzni-halasztani. De igyekszem majd egyszer igazi csinos kis látványt produkálni, olyat, mint a pinterestes képeken is lehet látni, addig azonban sutty! behúzom a függönyt.... 


2015. december 26., szombat

Tunika


Szeretem a tunikát. Ha nem volnék gömbölyű, akkor is kedves és nőies ruhának tartanám és szívesen hordanám..... De gömbölyű vagyok, így hát örömmel viselem a tunikáimat!

Meska-boltomban te is találhatsz pár újrahasznosított darabot, de egyéni kéréseidet is szívesen teljesítem.

2015. december 8., kedd

Puha párnák

Igazi nőcis párnákat varrtam a romantika kedvelőinek. Illik a shabby, vintage, country hangulatokhoz.... Talán a te kanapéd is egy ilyen után vágyakozik..... :)


2015. december 1., kedd

Megint fürdőszoba

Az az igazság, hogy felfedeztünk egy nagyon jó festéket: vízbázisú pác vagy mi, nem büdös, nem fényes, mindent fed és gyorsan szárad. Nem is értem, miért a drága külföldi nőcis festéket favorizálja mindenki, ezt a szuper magyar találmányt meg alig hallotta valaki. Pedig ezt is nő találta fel :) Nem reklámozni akarom, csak hazabeszélni kicsit, ott nőttem fel, ahol ez terem....

Szóval a fehér pácuk csodaszép felületet ad. A múltkor bemutatott kis polcot is ezzel kentem át, és szépen sorra nekiestem a többi fenyőpolcnak is, amik pácolva voltak, de lehetetlen volt portalanítani, takarítani.

A régesrégi éjjeliszekrény is kapott egy frissítést, ez még valamikor tízéve ikeás fehér páccal volt festve, elég jól bírta... Ebben tartjuk a törölközőket, bár volt már, aki le akart csapni rá, mosdószekrényt álmodott belőle, ami szintén szuper ötlet :) De nem adom, nagyon szeretem...

A fésűtartót még két éve nyáron varrtam, azóta is rendületlenül működik és szeretjük :) na ott abban a posztban jól látszanak a fenyőpolcok is...

És végre-végre elkészült a fülbevaló-tartónk is, Hannával közösen kreáltuk, közösen használjuk. Ennek a keretét is a fehér fénylakkal kentük át, sokkal szebb így.

És az összhatás is kedvesebb a szemnek, a szívnek.....






2015. november 29., vasárnap

Évforduló

Nagykorúak lettünk… 18 év együtt, egyre bővülő családdal, felnövő gyerekekkel… Elszaladt.
VVolt benne sok öröm és sok fájdalom, nehéz volna számbavenni. Felesleges is. Mindannyian tanuljuk és alakítjuk egymást, erről szól a család.
És folytatódik bennünk, velünk, együtt, örökké.

2015. november 21., szombat

Countrys hóemberkék

Ismét küszöbön a tél.... Na jó, még nem annyira hideg, de mi már vágyunk egy jó kis hógolyózásra, hóember-építésre, szánkózásra. Ehelyett tisztára mintha tavasz volna...
És ismét előkerültek a hóemberkék, pöttyösben, kockásban, vidáman integetve: "Ha-hóóó, hó-ha-hóóóóó!"



2015. november 20., péntek

A fürdőszoba polca

Valakinél médiapolc lehetett, hátulján lukkal a vezetékeknek. Gubiztuk.
Előtte világítós, tükrös, fiókos, polcos, csilivili szekrénykénk volt, sokmindent elnyelt. Azt is gubiztuk. De nem szerettük... És szépen sorban elkezdtek leesni az ajtajai, tönkrement a világítás... Talán pont azért, mert nem szerettük, feladta.
Akkor János felfúrta ezt a kis kétfiókos fenyőpolcot, majd lett tükör is hozzá, jó sokára. De ezt szerettük. Világítás még mindig nincs, a borotválkozóknak nehezítve az életet, de nem találtuk meg az igazit.
Aztán hirtelen ötlettel átfestettem fehérre és kiderült, hogy ez a polc így a legszebb... Valahogy helyére került ettől minden, nem látjuk már olyan rumlisnak, porosnak, egyre jobban szeretjük :)







2015. november 18., szerda

Szekrények

Jaj, néha annyira nem könnyű a lányaimmal.... Mikor megvettük ezeket a ruhatároló micsodákat, egy világsztár fiúcsapat képe díszelgett a frontján. Hát persze, hogy nem akartuk így hagyni, csak annyira akciós volt, hogy nem lehetett otthagyni (na jó, bevallom, megvicceltük vele őket: úgy tettünk, mintha azért vettük volna meg, mert úgy tudjuk, hogy ez a kedvencük, és nagy csinnadrattával adtuk át nekik. Azokat az arcokat látnotok kellett volna...).
Ám az nem csak az én hibám, hogy olyan régóta nem készült el az új huzat rájuk. Folyton variáltak, semmi nem volt nekik jó. Nehezen jött az ihlet... Nekem is.
De most hirtelen nekiültem egyik nap és sitty-sutty kész lettek. És képzeljétek: tetszik nekik! Nekem is :)



2015. november 16., hétfő

Felismered?

Valószínű. Ő Chewie, teljes nevén Chewbacca.
És ismered is? Én rájöttem, hogy semmit nem tudtam róla, hiába bírom több mint harminc éve... Sose gondoltam arra, hogy neki is lehet életrajza, hogy vannak szülei, családja, képességei. Egyszerűen csak szerettem a szőrmók fizimiskáját és lelkesen próbáltuk utánozni öcsémmel a hangját...
Úgy gondolom, sokak kedvence, azé a felnőtt fiúé is, aki ezt a párnát kapta :)


2015. november 14., szombat

Új a táskám :)

Nem kevés táskát varrok, kívánságra, ajándékba, barátoknak, családtagnak, vásárba, ide-oda..... Néha magamnak is sikerül. Aztán jön valaki és elkunyerálja. Múltkor ajándékba kaptam egy szépséges táskát, egy barátnőm varrta, pont jó volt a mérete, a zsebei, a vállpántja, nagyon szerettem. Egy nap anyukám meglátta és kijelentette, hogy ez olyan "nagyeris" és pont az ő színei és különbenis én úgyis varrok magamnak... Kaptam cserébe egy másikat, hogy hazajussak, nem volt rossz, de aaaakkora naaaagy... Folyton kerestem benne a dolgaimat, és néha kísértést éreztem arra is, hogy telepakoljam, akkor meg majd' leszakadt a vállam. A gyerekek is mérgesek voltak, ha megkértem őket, hozzák már ide belőle a csörgő telefonom: minden zugát át kellett kutatni, mélységes sarkait kiforgatni, hogy megtalálják :)
Szóval szükségem volt egy új táskára, na.
De ötletem nem volt, milyet szeretnék... A méret meg a belseje oké, az igények megvoltak, de hogy nézzen ki? Milyen színű legyen? A kabátom enciánkék, kacérkodtam egy piros táskával, de az meg már annyira színes... Inkább valami olyan kellett, ami ellenpontozza, valami szolíd, de mégis látványos... (Borzasztó, más is ennyit szenved ezzel?!)
Végül megfogtam ezt a bézs kordot, a szín szuper, na de mi legyen rajta? Valami kiseris madárkás minta, vagy rózsák? Vagy variáljam más anyagokkal?
És a kezembe akadtak ezek a kis bőrvirágok, mindenféle színben, és már láttam is magam előtt a kész táskát...
Ugye, hogy pont jó lett? Nekem biztos :)






2015. november 13., péntek

A kanalak új élete

Hanna függönyéhez azt hittük, megtaláltuk a megfelelő karnistartókat, de használat közben rá kellett jönnünk, hogy mégse. Alul-felül terhelődnek a feszített függöny miatt, hát még akkor, ha ki-be huzigáljuk... De íme, egy riszájkling megoldás, mindenki örömére:






2015. november 3., kedd

Csipke


"Úgy vélem a csipke a valaha készült egyik legszebb utánzata a természet fantáziájának; a csipke mindig felidézi számomra azokat a egyedülálló tervezéseket, melyeknél a fák ágai és levelei hímezik az égboltot, és nem hiszem, hogy az emberi lélek bármely találmánya kecsesebb vagy pontosabb eredetű lehetne."(Coco Chanel)

És én kaptam egy egész dobozzal! :) Köszönöm, Lizám.... 

2015. október 27., kedd

Ódon romantika.......

Mire gondolsz, ha azt hallod: vintázs...?
Virágok. 
Kockák.
Csipkék.
Szalagok.
Foltok.
Fodrok.
Rózsák.
Pöttyök.







2015. október 24., szombat

Lányszoba ablaka

Nehezen alakul az otthonunk, mióta kész lett a tetőtér. Azt gondoltam, hú de jó, mindennek lesz helye, mindenki elfér, lehet szépítgetni, de ez ettől sokkal bonyolultabb... Olyan, mint abban a régi tili-toli játékban, ahol apró részletekből kell kirakni egy képet, ide-oda tologatva a kicsi négyzeteket, és amikor azt gondolod, egy részt kiraktál, át kell mozgatni az egészet, szétszedve, hogy folytatni tudd a képet...
Na pont így vagyunk, dobozokkal, szekrényekkel, ruhák és egyebek selejtezésével, mindennek keressük a helyét. Közben nem érzem még otthonosnak, hiányzik valami... Azok az apró dolgok, amitől szép is lesz egy otthon, egy hangulatos függöny, egy pici dísz, virág... De ma úgy érzem, jó úton haladunk, végre elindultunk :)
Igyekszem is ezentúl többet tudósítani, ha már végre van miről posztolni... Eddig nem sok kedvem volt, beszippantott a házimunka, nehezen álltam neki igazán jót alkotni. De most megígérem, hamarosan lesz folytatás!
Hanna ablakára régóta hiányzott egy függöny, azt is kitaláltam már, hogyan oldjuk meg a tetőablak problematikáját, csak apa két keze hiányzott a fúráshoz... És ma végre a helyére került az öreg tükör is, amire oly nagyon vágyott már Hanna:




2015. augusztus 8., szombat

Hőségriadó

Én: "Mindjárt nekiállok és varrok magamnak egy kánikularuhát...."
Hanna: "Mi az a kánikularuha???"
Sári: "Kiskutyajelmez"

Végülis........ :)))))


2015. május 29., péntek

Újratervezés

Van úgy, hogy egy macival valami nem stimmel... Ilyenkor alakítanom kell a szabásmintán, addig rajzolom, varrom, variálom, míg jónak nem látom. Itt a háttérben látszik az a maci, ami enyhén szólva érdekes lett.... Ugyanez a szabás szőrös anyagból cuki, de pamutvászonból nem. Előtérben pedig a kikísérletezett jó fejforma:


Bár a gyerekek szerint horror, amit csinálok.... :)))

Itt pedig a pocakvariánsok láthatóak, beszámozva, hogy tudjam, melyik minta alapján lettek:



Hamarosan teljes szépségében mutatom az új macit, szemekkel, lábakkal, csak semmi horror! ;)

2015. május 22., péntek

Édes otthon...

... -ba készült ez a falvédő, előszobai falra, villanyórát rejtő falmélyedéssel...






Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...