2012. február 18., szombat

Málna

Sári pár hete macikat tervezgetett:


Tegnap pedig megszületett Málna...


Sári kis könyvet is írt mellé, kedveset, színeset:

Málna

Mentűnk...

... Anyával a park-

-ba.

Elmentem...

... egyedűl...

... haza. (édes, ahogy "hazagondol" :D)

És haza értem.

Vége
Málna barátnőt is kapott ("Hanna, mi a neve a macidnak?" erre ő: "Zoltán"... püff neki...) na mindegy, íme a két jószág:

2012. február 16., csütörtök

Nem értek én...

... ehhez, csak azt tudom, hogy újra finomat alkottunk, én meg a természet:)



Hetek óta nem akart sikerülni egy sajt se, túró lett belőlük, ami nem nagy baj, ettünk sok túrós csuszát... Na de hiányzott a finom házisajt. A gyerekek majdnem kitagadtak, amikor bolti sajtot vettem...
 Az alvadással volt gond, megalvadt, de nem lett utána darabolható, hanem összeugrott apró micsodákba és nem tudott tömörülni... 
Mígnem egyik nap rájöttem: a kalcium-kloridot nem véletlenül vettem meg valamikor, ez tényleg fontos a sajtkészítéshez.
"A k-kazein hidrolízisét befolyásolja az oltóanyag és a Ca2+-ion koncentrációja, az ionerôsség, a hômérséklet és a pH. Az optimális pH 5,0-5,5, de a kimozin az "édes" tej 6,6-6,8-as pH-ján is megindítja a kicsapódást.
A koaguláció második szakaszában aggregáció játszódik le. A micellák elôször láncokat képeznek, majd kialakul a gélekre jellemzô hálós szerkezet, amely a zsírcseppeket is magába zárja. A folyamatban fontos szerepet játszanak a Ca2+-ionok; az ionok valószínûleg a térhálósodást segítik elô vagy a micellák felületi töltéseit semlegesítik. Az aggregálódás hômérsékletfüggô; 15 oC alatt nem játszódik le (a kazeint általában 31 oC körüli hômérsékleten koaguláltatják). Ha a gélképzôdés kellôképpen elôrehaladt, az alvadékot feldarabolják, hogy a savó kiszivároghasson."
Oké, ez így kínai, de a lényeg, hogy kevés kalcium-ionnal nem megy végbe a megfelelő alvadás, és utána nem tudnak a micellák aggregálódni...
Így történt, hogy a héten a család újra finom házisajtot ehet, finom és büdi fokhagymával. Huh, megúsztam a kitagadást...

2012. február 13., hétfő

Te szeretsz takarítani?



Én bevallom, neeeem... Hiábavalónak és végtelennek tűnik, egy örök körforgása a porcicáknak és szennyes edényeknek. Amikor azt hiszed, kész vagy, kezdődik elölről...
És régebben nem szerettem azt sem, hogy drága. Mindenféle vegyszereket tukmáltak ránk, ami nélkül elképzelhetetlennek tűnt a ház tisztántartása. Kemény tízezreket költöttünk takarításra, mosogatószerekre, és a napi 2-3 mosásnyi szennyesünkre...
A vegyszerek okozta kárra nem is gondoltam addig, míg Jakab ekcémás nem lett. Először csak az öblítőt hagytam el, helyette ecetet használtam. Valamennyit javult a helyzet, de azért fel-fellobbant az a fránya ekcéma, és a többiek száraz bőre sem volt bíztató. Elkezdtem mosódiót használni mosószerek helyett, meg mosószódát, takarítani is ezeket vetettem be, a jól bevált ecettel és a kedvenc szódabikarbónával. Aztán jött a háziszappan, ami csodákat tett, Eszter azóta is sokat emlegetett nőszemély nálunk:)
Aztán itt vannak a kozmetikumok: kipróbáltam a csodás, mindenre jó sheavajat, és ezután lassan eltűntek a polcról a bolti krémek, helyette készítettem kakaóvajból, olivából, gyógynövényekből, még popsikrémet is. Házi készítésű dezodort és fogport, fogkrémet használ a család, és persze a saját szappanjainkkal mosakszunk.
És érzem, hogy nem itt a vége...:) még mindig vannak egyszerű, olcsó praktikák, amivel nemcsak spórolhatunk, de egészségesebbek is lehetünk.
És akkor a válaszom így teljes: nem szeretek aaaannnyira takarítani, de minden alkalommal, mikor a szódabikarbóna egy törléssel lehozza a kifutott és odakozmált tejet a tűzhelyről, fülig ér a szám... és amikor leszedem a száraz ruhát a kötélről és az tiszta és puha, örömmel pakolom el a szekrényekbe... vagy amikor a vízforralóból játszi könnyedséggel tüntetem el a vízkövet a citromsavval, jókedvvel főzöm a következő teát... és még sokáig sorolhatnám:) Örömmel tölt el, hogy a házunk lehet fillérekből is tiszta, és közben óvom a környezetem, a gyerekek bőrét, mindannyiunk egészségét.
Van egy kedvenc oldalam, a lukreciakencei.hu, elképesztő dolgokat találok, ha elkezdem böngészni! Szinte végtelen mennyiségű recept és ötlet van összegyűjtve egy helyre, a borotvahabtól a popsitörlőn át a mosogatószerig.
Ha kedvet kaptál kenceficézni vagy szappant főzni, vagy csak pár háziszert keresel a takarításhoz, szívesen segítek infókkal, tapasztalatokkal, linkekkel, és mostantól alapanyagokkal is itt és itt.
Ha egyre többen próbálunk meg másképp élni, mint amit ez az anyagias világ diktál, talán segítünk valamit gyönyörű bolygónkon... van egy mondás: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!"



 "... Jehova, az egek Teremtője, Ő, az igaz Isten, 
a föld Megformálója és Alkotója, 
Ő, aki megszilárdította, 
aki nem pusztán a semmiért teremtette, 
aki azért formálta meg, hogy lakjanak rajta"
                                              (Ézsaiás 45:18)

Babatakaró


Emlékeztek még erre a praktikus takaróra? Szuperjól bebugyolálható a pici baba, szeretik is az ölelő puhaságot... Beköthető így az autós hordozóba vagy a hordozókendőbe. És nem fázik az apró lábacska, a fejet meg védi a csuklya.
Mi nem sokat használtuk, Barnabás lévén májusi baba, nyáron nem volt rá szükség, őszre meg már kinőtte. Most hátha szüksége van rá más babának, itt hozzájuthat a mamája:)

2012. február 11., szombat

Brrr-brrrrr.... Tütűűűűt!

A fiúk örömére...


"Kobak sírni kezdett:
–Mama én egy igazi autót akarok! Egy egészen igazi autót! Amibe beleülhetek. Megindíthatom és megy. Igazi, kicsipiros Fiathatszázat akarok. Vegyél nekem egy Fiathatszázat. Mama!
Mama elnevette magát.
–Majd ha nagy leszel és te is dolgozol, akkor veszünk ketten egy autót, jó?
Kobak elszomorodott.
Miért nem érti meg a Mama, hogy ő MOST szeretne egy igazi autót? Miért mondja mindig: Majd ha nagy leszel, majd ha nagy leszel, majd ha nagy leszel?
Mama meglátta Kobak szomorú arcát. Kézenfogta és elvitte Kobakot a játékboltba. Vásárolt neki egy kicsi piros játékautót.
A kicsi piros játékautó nagyon szép volt. Kulccsal kellett felhúzni, körbeszaladt a szobában és elhagyott minden más játékautót. Még lámpája is volt. De hát Kobak egy igazi autót szeretett volna, egy egészen igazit."
                                                                                                                 (Hervay Gizella)

Kisautók a Meskán:)

2012. február 9., csütörtök

2012. február 6., hétfő

Bársonytopánkák

Nálatok is mindig elkallódnak a papucsok? vagy csak a lusti gyerekek mondják ezt...? Tény, hogy folyton veszekedni kell velük, vegyék fel a papucsot, ne szaladgáljanak mezítláb a kövön, és így tovább... Meg aztán itt ez a hideg. Mostmár tényleg fázik a lábunk... És itt egy darabka műszőrme. Macinak már elég viseltes, de olyan jó puha és meleg...
Hannának lett is belőle mamusz, kívül-belül szőrös, de nagyon megkínlódtam vele, törte a 100-as tűket is a sok réteg. Sári választott hozzá egy szép piros kordbársonyt, nagyon szép lett, de kicsi...



Aztán varrtam nagyobbat, zöldből, mert ez a másik kedvenc anyaga, a piros meg ment a Meskára, hátha megtetszik egy kislánynak vagy mamájának valahol ebben a hideg országban... de ha zöldet szeretne, azt is készítettem, viheti!:)

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...