Változások kora - Gluténmentes teljeskiőrlésű kenyér

Többen tudják már az olvasóim közül, hogy Hanna harmadik éve küzd egy autoimmun betegséggel. Jártunk mi becsületesen gyerek-endokrinológushoz, aztán egy év semmittevés után drága magánorvoshoz, de ez a dolog összetettebb, mint gondoltuk. Az utóbbi időben a nyugalom (pl. hogy nem járt iskolába, vagy hogy nem hurcoltuk jobbra-balra orvoshoz) és a gyógynövényes nyugtatók segítettek legtöbbet a tünetek csitításában, így lassan de biztosan haladunk. Ám vannak olyan tünetek, amik nem akarnak múlni, csendesedni, így folyamatosan próbálkozunk mindenfélével.
Most megbeszéltük Hannával, hogy egy hónapra kipróbáljuk a gluténmentes étrendet. Már volt, aki régebben is javasolta, de egyszerűen nem volt se erőm, se kedvem kipróbálni, mikor Hanna folyton éhes volt, feszült, ingerlékeny, közben ott volt a többi gond, nem akartam újabb pluszfeladatot... Én nem vagyok az a fajta, aki belevág azonnal és változtat. Nekem rágódni kell, tervezni, utánaolvasni, lassan csinálok mindent.
És most jött el az ideje, úgy érzem :)
Szolidaritásból és titkon fogyásban reménykedve én is végigcsinálom ezt a hónapot. Könnyebb ketten, mint egyedül.... de a többieket (egyelőre) nem akarom ezzel gyötörni.
Így időről időre megjelennek itt majd gluténmentes finomságok, amik jól sikerültek :) Például ez a finom kenyér:

Második hete ette Hanna becsülettel a kukorica alapú, de leginkább szigetelőre emlékeztető roppanós "kenyeret", de már nagyon kezdte útálni. Nekem is a teljeskiőrlésű kenyerünk hiányzott a legjobban. Akkor találtam ezt a receptet.
A malmon átfuttattam egy marék rizst, hogy a búzamaradványokat kimossa, majd a kimért magokat megőröltem a kenyérhez. Minden volt itthon, mert amúgy is ettük ezeket a finomságokat mindig, levesbe, fasírtnak, édesen, sósan...
A lenmagot, mivel olajos, nem szabad a malomban őrölni, így azt egy aprítóban porítottam, daráltam.
Ugyanúgy készítettem és dagasztottam, mint a hagyományos kenyerünket, nem volt semmivel sem macerásabb, de kicsit kételkedtem a speciális liszt képességeiben.
És az eredmény lenyűgözött! Végre igazi szendvicset ehettünk.... Viszlát, kőzetgyapot! :)