2009. szeptember 10., csütörtök
Maimoninál olvastam egy kedveset, nagyon szeretem az idős embereket. Gyülekezetünkben van egy néni, akit össszejövetel után hazafuvarozok, ha tudok. Vasárnap ezt mondta:
– Olyan rossz ilyen öregnek lenni, három dolog is van, ami zavar: nem látok jól, nem hallok, és... és... mi is a harmadik? ja, hogy mindent elfelejtek!
Hát képzelhetitek, hogy nevettem!
– Hát Irma néni, ez olyan volt, mint egy vicc!
Persze ő is kacarászott...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
Aranyos!! Én is bírom az ilyen öregnénis-dolgokat... A mamámat is szeretem hallgatni, amikor beszél csak úgy.
Igen! Én is imádom... meg a régi illatokat, a vályogházakba érve.. ahol a vánkos is egészen másmilyen volt még.. s a falakon csupa szentkép...
és azok a régi régi sütemények, amiket csak az öreg nénik tudnak elkészíteni.. :))
Utánozhatatlan! :)
Milyen kedves!!!!!
Nálunk még él apósom-pótapám,aki 90 éves és anyósom-mama,aki 85 éves.
Ilyenkor pityergek,hogy a férjemnek milyen jó,még élnek a szülei,akik szeretik....
Szerintem - eltekintve extrém esetektől - de, jó dolog "öregnek" lenni, mert aki öreg, az volt fiatal (is) már,
de, aki fiatal, az nem feltétlenül öregszik (mindenki) meg.
Juhizs! Te kis optimista! :)
Én nagyon szeretem az öregeket és tisztelem őket, fölösleges belemenni, hogy rigolyások..., mi is azok lennénk a helyükben...
De jó lenne mindenen nevetni néha!
Majd erre a történetre fogok gondolni...:)
Megjegyzés küldése