A tegnapi sírós hazajövetelek után(amikor Sárit hoztuk haza ebéd után, akkor is végigsírta Samu az utat) úgy döntöttem, nem kínzom a gyereket a beszoktatással. Ma végre Apa is itthon volt, így ő vitte-hozta Sárit, megkíméltük Samut a nemovibajárás traumájától, és legközelebb csak hétfőn megyek vele az ovi közelébe, amikor már ottmaradhat. Úgy tűnik, őt egyből mélyvízbe kell dobni...
Sári óvónője viszont megint alakít: tegnap, egy köszönés után közölte, hogy szeretne meglátogatni minket és jó lenne, ha aláírnám a papírokat, amiket a fejlesztőpedagógusnak szánt, merthogy Sári szerinte fejlesztésre szorul. Ezt így, egy "jóreggelt" után, majdnem háromhavi távollét után, anélkül, hogy két szót váltott volna a gyerekkel. Ez a nő tud valamit... vagy szimplán nem bír minket, folyton ezt hallgattam tavaly(Sári öt éves volt):"Messze vagyunk még az iskolaérettségtől, sokat kell még tanulnia!". Szerintem is. És? Hát ezt most biztosan nem fogom hagyni, jöjjön csak el hozzám, kíváncsi vagyok az indokaira.
Hát, nem könnyű év elé nézünk. Samut biztosan hordanom kell fejlesztésre, de erre nem számítottam.
De van egy jó hírem is: Kész vagyok a kaméleonos táskákkal, mobiltokkal, pénztárcával! Hurrá! Jöhet a következő projekt! Például a tartozásaim... bocsánat mindenkitől!
Képeket holnap mutatok, már sötét van...
Tűvel és cérnával rajzolt holmik
Ha tetszett, maradj és olvass még:)
8 megjegyzés:
Itt , a mi városunkban én ismerem a fejlesztőpedagógusokat(együtt van a nevelési tanácsadó az iskolával ahol dolgoztam) és egytől egyig nagyon kedves ember, rengeteg jó játékkal, sok türelemmel. Ne félj tőlük, szerintem. Még ha az óvónő nem is a legkedvesebb, lehet, hogy kellemesen fogsz csalódni az ottani pedagógusokban.
Az agyamra megy,hogy bár már 17 éve volt,de már akkor is azt zengték az oviban,hogy a gyerekeknek 10-ig el kell tudni számolni,meg összeadni,kivonni.....brrrrr! Akkor a suli miért is van????
Már Vekerdy Tamás is megírta,hogy sajnos egyre feljebb kúsznak a követelések a gyerekek felé. Minden elismerésem a mostani kisgyermekes szülők felé.Nem kezdeném újra.!
Lányom ,a legkisebb,20 éves és most van az életében ELŐSZÖR sikerélménye az iskolában.Azért szerintem nemcsak vele volt a baj....
Mi a gond Sárival? Vagy ezt sem mondta? Mindenesetre kedves, hogy legalább mond valamit.
Tényleg érdekes, hogy még nem is beszélt Sárival, máris tudta, hogy fejleszteni kel.. :P A nyári szünet alatt annyit változnak, okosodnak a gyerekek! Honnan gondolta, hogy Sári nem? Szerintem is az lehet a dolog mögött, hogy valamiért fúj rátok. Viszont vesztenivalód nincs, ha elviszed fejlesztésre. :) Ha szükség van rá, jó kezekben lesz, ha meg fölösleges, akkor azt úgyis megmondja a szakember (és akár az óvónő orra alá is dörgölheted. :P :D).
Vagy csak kell az óraszám a fejlesztő pedagógusnak... Ők is tudnak alakítani. Tapasztalatból tudom... :(
Nem árt a foglalkozás, jobb most, mint később, de akkor már inkább indirekt módon: alapozó mozgásterápia, zeneterápia, ezekkel csak jót teszel a gyerekednek.Én a beteg gyerekemet viszem, de van olyan szülő,aki 3 gyerekét járatja az alapítványhoz, csak azért, hogy a legjobbat hozzák ki magukból, nem kell mellre szívni a dolgot, még ha nem is kifejezetten a jóindulat szüli az ötleteket, de ahhoz ragaszkodj, hogy olyan ajánlást kapj, hogy neked ne kerüljön semmibe az egész.
Sajnos a mai gyerekek nagy része fejlesztésre szorul. (Ez az amit nem hiszek, inkább azt, hogy egyáltalán nem gyerekcentrikus világban élünk kisfelnőttnek tekintik őket sokan).Akár merre járok a saját szűkebb-tágabb környezetemben mindenki meséli, hogy a nevelési tanácsadóba kell járnia. A heti 1-2-3-szori (1 óra) nevelési tanácsadós foglalkozás csak idő pocsékolás. Olyan nevelő kell aki szereti, tekintélye van a gyerek előt hiszen ő van vele mindennap, így fejleszteni is neki kellene.
Szerintem vidd el egy hozzáértő pszichológushoz, aki megnézi és ha tényleg gond van vele a gyógytorna a legkiválóbb fejlesztés, otthon végezhető a gyógytornász utasításai szerint. Megnyugtatásképpen írom: 3-6 évig a gyerekek 3 havonta fejlődnek egy óriásit, ami ma nagy probléma holnapra gond nélkül megtanulja. Nagyon jó gyógyhatású készítmények is kaphatók, de a mostani hely (blog) kevés ezek taglalására. Sajnos Én rákényszerültem a hatásos módszerek elsajátítására.
A pedagógusokat is elküldhetné végre valaki fejlesztésre! Legalábbis az én volt tanítónénimet, rettegtem tőle amikor kiabált, korbácsütésszerű volt a hangja....brrr Kicsid helyett nem lehetne őt küldeni???
No, írj még erről, Kiseri, kíváncsi vagyok a folytatásra!
Megjegyzés küldése