Múlthéten a vacakoló gépemmel ezt a takarót varrtam, szombatra kellett elvinnem egy megrendelőnek és még mindig volt mit varrni rajta, hát kiegyeztünk a vasárnapban és kézzel befejeztem. A színek nem az igaziak, úgy látszik, az én fényképezőgépemnél is van rosszabb, pedig azt hittem, jobb. Vagy csak ismerem már és tudok korrigálni.
Szóval ez a ló mindenki mániája, folyton ilyet kell mostanában alkotnom, meg egy bizonyos virágos anyag volt az anyuka kérése, hogy az szerepeljen benne, hát jól összeturmixoltam mindent. Kicsit féltem, mit szól hozzá, de a közvetítőnek tetszett, ennyit tudok egyelőre. Olyan rossz, hogy nem látom a megrendelő arcát, reakcióját...
A múltkori pipik persze mind elkeltek, a lakberendező lány az összesbe beleszeretett... tudtam, hogy így lesz. Viszont így majdnem üres kézzel mentem látogatóba, olyan kínos volt. Aztán ott varrtam apukám gépével, amit meg is kaptam(még kínosabb). És képzeljétek, ez egy olcsó, Lidlben kapható gép, és mégis lehet talpfeszességet állítani, lehet szabad gépi tűzést csinyáni és még sorolhatnám!!! Az enyém hat éve került 80000 ft-ba és semmit nem tud, az öreg Lucznikkal varrok mostanában, mert a drága Singert még megolajozni se lehet, hiába szedtem már ki minden csavart, szét se lehet szedni. A varrógépszerelő bácsi azt mondta, azért hagyta abba a szerelést, mert a mai gépeket nem lehet megszerelni, az alkatrészek műanyagból vannak(elkezdett egyszer olvasztani egy talpat, hogy megformálja kicsit, erre egy kupac műa lett belőle, de ezüstfestékkel le volt szórva!!!). Így most van egy gépem, ami erősebb, jobb, és még friss. Nagyon köszönöm, Apa!
Megyek is, mert hétvégére két takarót kéne még összehoznom...
2 megjegyzés:
Öööö...úgy emlékszem ezt a takarót láttam élőben. Vagy egy hasonlót? A paci tündéri:) Az unokatesód szintén:) A munkáidat persze mind végig nézegettem. Élőben mind még szebbek:)
Asszem erről is születik majd egy külön poszt nálam:)
Tényleg édes a paci, nem csodálom, hogy mindenki mániája lett. :)
A varrógéppel meg ugyanígy jártam. Van egy 3 éves Brotherem a szekrény tetején. Nem tudtam megszokni, mert szerintem nem egyenletes öltéshosszal varr. A szerelő azt mondta, hogy a műanyag alkatrészek miatt van, mert azok elcsúsznak, nem úgy mint a fém. Egy 20 éves Naumannal varrok, ami a nagymamámé volt. :)))
Megjegyzés küldése