2009. október 20., kedd

Végreeeee...

Újra megnyugodtam! Egy kedves valaki(bocsánat, most nem tudom, ki volt) küldött egy oldalt, ahol ikresek fórumoznak vagy mi. Gyorsan regisztráltam és beszálltam egy topicba, és rengeteg megnyugvás árad belőle, a kismamákból, a már ikreket nevelőkből! Éljen! Nem kell rettegnem! Nem is értem, miért kell így elkedvetleníteni az embert?! Miért kezelik a sima terhességet is betegségként?! Hát még az ikreseket!

Igaz, ezt a fórumosdit nem értem még igazán, szokni kell. És azt veszem észre, hogy blogos stílusban írok oda is: túl sokat szövegelek...:) Na majd belejövök!

Bekerültem egy táblázatba is, ahol látszik, ki mennyi idős terhes és hogy milyen nemű bébiket várnak. Nagyon izgi!

Neeem, még mindig nem varrtam... egyelőre ülni is alig tudok, valami nyavalya miatt nem tudok a jobb talpamra ráállni, és ha kicsit is mászkálok(pl. pisilni megyek), úgy elkezd sajogni, hogy sírni tudnék. Ez megy péntek délután óta... tudoooom, orvos! Ma délután rendel a háziorvos, ortopédiát meg se merem kérdezni, decemberre kapnék időpontot. Vettem addig is egy lúdtalpbetétet, amivel tényleg nem fáj annyira a lábam, meg fekszem és pihenek.

Úgy látszik, a kreatív blogomból kisbabás blog lesz... vagy nyavalygó.

6 megjegyzés:

Fércművek írta...

Nem baj. :)) Arra is kiváncsi vagyok. :))

Aranka írta...

Szia!
Mennyi idős kismama, vagy mert ezt még nem említetted?

Ili írta...

Csak panaszkodj nyugodtan, mi szívesen olvassuk tőled azt is. Azért látom a jókat se felejted el elmesélni. És ez nagyon fontos!!

Aranka írta...

Szia!

Időközben észrevettem a számlálon mennyi ideje vagy kismama. Mivel még az első trimeszteren sem vagy túl semmmi sem fontosabb a pihenésnél és nyugalomnál. Szerintem ne érdekeljen a tudomány az anyák öszötnösen tudják nekik és gyerekeiknek mi a jó, hallgass a megérzéseidre.

H. Mária írta...

Bármit is írsz olvasni fogunk. Üdv. Mária :D

Bea írta...

Az orvosok furák tudnak lenni, mert ők a tudományban hisznek, aztán ott megáll az ész. Ill. a tudományuk. :) Tisztelet a kivételnek. Én pl. mindegyik gyerekemnél ösztönösen megéreztem, hogy fiú lesz-e vagy lány, és nem is volt név a másik alternatívára. A 3. gyerekkel már külön figyeltem a dokit, hogy hogyan reagál erre a nyilvánvalóan nem egzakt dologra. :)Hát, elismerte, hogy igazam lett. :)

Ha tetszett, maradj és olvass még:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...