Tegnap...

... Jakab második lett a városi mesemondó versenyen! És már megint nem voltunk ott vele... apa dolgozott, én meg lázas és hasmenős gyermekeket ápoltam(ez is megint). Olyan fura, hogy ilyen nagyfiú! Anyukám tegnap azt mondta, jövőre felsős lesz, és tényleg...!

Adós vagyok még egy pár képpel! Egy hete a postásunk két pufiborítékot hozott jellegzetes nyulakkal a sarkában(mármint nem a postás sarkában loholtak a nyulak, hanem a borítékon integettek a fülükkel), és a boríték gondosan össze is volt varrva ...
Egyik személyesen Jakabnak címezve, ezt ki sem bonthattam, míg iskolában volt... és ő lapult benne, csendesen, hiába próbálkozott, mi nem féltünk tőle, ő Gumpa:

A másik boríték nagy volt, hatalmas, és mindenkinek névreszóló ajándékot rejtett. Mostanra sikerült összecsődítenem a társaságot, mert azóta, hogy megérkeztek, nem lehet elkapni egy fotó erejéig se őket...
Samu egy édes kutyusos vállfát kapott, amiről a kutyát sikeresen leoperálta, a vállfával meg egész nap orrot túrt, mesét nézett, és úgy általában mindenre használta(nemhiába hívjuk őt a családban ősembernek), a kutya meg a polcra menekült előle... azért néha eltűnik onnan, gyanítom, a fiammal játszik...

Hanna egy pár csatot kapott, és hogy ne tévessze el az irányokat, Fércjutka "jobb" és "bal" felirattal látta el őket, mintha ismerné az én balkezes lánykámat, aki naponta meg szokta kérdezni: "Ez a bal kezem???" De még az alapvető anatómiával sincs tisztában, ő a billentyűivel kopog az ajtón, a csücske fájdul meg a cipőben, és a kötényét veri be az ajtófélfába... (ezek sorrndben a következők: ujj, sarok, könyök, és még nem is teljes az anatómiaszótár...) Viszont elég ügyesen varrt egy kis szütyőt az új szerzeményeknek:

Sára volt a legboldogabb! Pont nagyon legyengülve aludt egy kimerítő hasmenés után, és amikor felébredt, elszállt minden fájdalma: egy édes sünilány fogadta! Onnantól egész nap a nevén agyalt, babusgatta, és rohamosan gyógyult. Süngyűjteménye külön bejegyzést érdemel, most egy alvóhelyet mutatok, ott szunyál Almasüni:


Hát ilyen kedves ez a Fércjutka, nem is tudom, mivel viszonozzam... Köszönjük!