Már...

... megint egy téma, amitől össze kéne tojnunk magunkat.... a lopás. Miért nem lehet nyugiban alkotni saját örömünkre? Mindenkit inspirál egy másik alkotás, egy ötlet. Miért nem lehet két hasonló termék a meskán, etsyn, a világon??? Először persze nekem is rosszulesett, hogy valaki olyan dolgot készített, amit én, máshogy, más áron, és még el is adta, én meg nem. De nem a vevőnek kell választania? Ő dönti el, melyik tetszik, melyiket akarja kifizetni, akár olcsót, akár drágát, akár vacakot, akár profit.

Én speciel úgy jártam, hogy internetezésem kezdetén ráakadtam Colette-re és leesett az állam: pont olyan babát varrt, mint én szoktam(és még árulom is). És az ő neve Rozi, enyém meg Róza. (javítok: az eredetit hívta Rozinak, a hasonló babája Tündér Ilona) Most akkor ki lopott? Ilyen akkor eszembe sem jutott, hanem írtam egy levelet Colette-nek, milyen vicces, hogy az ország másik felében van valaki, akivel egy rugóra jár az agyunk...



És pont Colette volt olyan kedves, hogy elárulta nekem, hol veszi az anyagokat, nem titkolózott, attól félve, hogy én is olyan táskát vagy ruhát varrok majd, mint ő... Pedig évek óta próbáltam nyomozni aprómintás kord után, és hány ember nem árulta el! Köszönöm, Colette! Nagyon szuper helyre irányítottál!

Ezúton szeretném tudatni, hogy az oldalamon látható varrományokat bárki lemásolhatja, utánozhatja, segítek is szívesen szabásmintával, ötlettel, leírással, ingyen és bérmentve!
Szívesen adok lelőhelyeket is, tippeket, forrásokat, írjatok bátran! Inkább tartsunk össze ebben a nem embernek való világban, és ne hagyjuk, hogy elvegyék az alkotásban az örömünket!

"Ne váljunk önhitté, vetélkedést szítva egymás között, irigykedve egymásra"(Gal. 5:26)