... imént az m1-en Kepes András filmjét? Elgondolkodtató és el is borzasztó volt, hogy szétesett a család. Nem is tudom hirtelen megfogalmazni, mit érzek... mindig furcsa, ha valaki ennyire zseni, és mégsem tud maga körül harmóniát és békét teremteni(apukára gondolok), vagy csak normális körülmények közt élni. Látszólag boldogok a nagylányok, talán az életcéljuk felé haladnak, de mit visznek magukkal a leendő családjuknak, gyermekeiknek? Milyen család képét? A nagyfiú azt mondta, neki nem kell család, nem szeretne gyerekeket – nem hátborzongató? Nem is csodálom, ahogy szegény felnőtt. Tanulságos volt ez a film, sok szempontból is, nem taglalom, csak egy gondolat tisztult le bennem: nagyon oda kell figyelni, mit adunk át értékként gyermekeinknek, ismeretet, tudást, bölcsességet, tapasztalatot, vagy hitvány, múlékony terheket... "Ne gyűjtsetek tovább kincseket magatoknak a földön, ahol moly és rozsda emészt, és ahol tolvajok törnek be és lopnak. Inkább az égben gyűjtsetek magatoknak kincseket, ahol sem moly, sem rozsda nem emészt, és ahol nem törnek be és nem lopnak tolvajok, mert ahol a kincsed van, ott lesz a szíved is."(Mt 6:19-21)
Hát nem mindegy, milyen jövőt szánunk a kicsi szívüknek..., vigyázzunk rájuk!
3 megjegyzés:
jajj, akartam nézni, de elfelejtettem! ezek szerint jobb,ha kihagytam? csak elszomorított volna?
Még ma reggel is erről beszélgettünk, annyira fejbevágott...
megneztem az mtv.hu-n. igazan megdobbento volt.
Megjegyzés küldése