Én is szeretnék már játszani! A táskák cippzárazása sokáig nem tartozott kedvenceim közé, macerásnak tartottam. Ám unokanővérem, aki a "főnököm", kifejezetten kérte a bezárható táskákat, mondván, nem lehet belenyúlni illetéktelen kezeknek. És akkor leesett, miért nem éreztem fontosnak ezt a praktikus záródást: vidéki vagyok, itt nincsenek villamosok, zsebesek... biztonságban érzem a pénztárcámat. Akkor elkezdtem megfigyelni, ki hogyan varrja be a cippzárt a táskájába, és Colette-nél valamit nagyon elnéztem, mert mégse így készíti, de nálam végülis ez a módszer vált be. Egyszer lefényképezem a folyamatát, hátha segít valakinek, mert egyszerűbb, mint amilyennek látszik. A fotó sajnos nem túl részletes, de nincs már itthon egy táskám se, és persze az enyém nem cippzáras...
1 megjegyzés:
Köszönöm, hogy játszol velem, és Te is gyarapítod egy jó módszerrel az adatbázisunkat.
Megjegyzés küldése