Ballagásra

Legkisebb öcsém holnap ballag. Ez is csak az idő múlására és a korosodásra emlékezteti az embert... hol van már az én érettségim...! Szinte alig emlékszem rá, homálybavész.
De Tomimaci is erre az útra lép. Eljön az idő, amikor ő is már csak homályosan fogja emlegetni a holnapot...
Ám talán marad róla néhány kézzelfogható emléke, köztük ez a kismackó:

Kedvence a gumicukor, így a csokrot abból készítettem, na de valószínű, hogy csak a maci marad emléknek:) Sokkal viccesebbet kezdtem el, drótokon tekeregtek a kukacok meg csücsültek a gumimacik, mindenféle variációban, de olyan súlya volt, hogy nem maradt egyben. Így kis csomagokban kötöztem a drótra és hurkapálcára a gumicukrokat, bár még így is nehéz... A maci (amit gép híján kézzel varrogattam) csak ül egy pálcán, nagyon remélem, hogy nem csúszik le ballagás közben:)

Tamás szerelme is ballag, ő egy szál rózsát kap:

Sajnos, csak csomagolás után jutott eszembe fényképezni... Sötétkék szaténból készült, textil levelekkel. A kb. 14 cm átmérőjű virág kitűzőalapra került, így ballagás után nem csak díszként porosodik a polcon. Remélem...