Cinka eltévedt... amikor még elindult, emlékezett a rózsabokor melletti fűcsomóra, ott kell balrafordulni. De a kis kék virágok elbájolták, nem tudott betelni az illatukkal és a vakító kékségükkel a napfényben... Pedig ők is azt mondogatták neki: "Ne felejts! Ne felejts!"
Amikor ráeszmélt, hogy nem tudja, merre van a visszaút, elpityeredett... letottyant a kövirózsák közé, és tehetetlenül törölgette könnyeit. Így találtam rá.
Megkönnyebbülten sóhajtott egyet: "Felemelsz?" És végre halványan elmosolyodott...
Cinka itt várja kedves játszópajtását!
És figyelem! a játék ma éjfélkor véget ér! Gyertek méééég... kérlek!
1 megjegyzés:
Én már jöttem! :)
Reggelre vajon mire ébredek?!
Talán arra, hogy nyertem! :)
Megjegyzés küldése