Egy blog, ami arra épül, hogy a gyerekek pici adagot egyenek, változatosan és mindezt nagyon kívánatossá téve. Nagyon aranyos tálalásokat láthatsz, ha te is azzal küzdesz, hogyan érd el a makacs kis törpéknél, hogy eleget és jót egyenek.
Bár nálunk ez nem probléma, hálás lehetek, hogy az én csemetéim nem válogatósak és nagyon jó az étvágyuk. Nem mondom, hogy nem voltak soha nehéz időszakaink és nem voltak harcaink, de igazából ezek maguktól elmúltak. A titok, hogy sose tulajdonítottam nagy jelentőséget a válogatásnak és a makacskodásnak.
Nem eszel? jól van, majd eszel vacsorát, addigra megéhezel... Nem eszed meg a zöldborsót? rendben, akkor edd a kukoricát...
Jakab volt kicsiként a legválogatósabb, néha sikítani tudtam volna attól, mennyit (nem) eszik. Aztán rájöttem, ráhagyom, elvégre lehet saját ízlése bárkinek, és ha éhes lesz, úgyis eszik rendesen. Ez a taktika bevált, ma ott tart, hogy ő a legkíváncsibb és legvállalkozószelleműbb az új és ismeretlen ételek tekintetében. Ázsiai konyha, vegán konyha, bármi jöhet, csak azt kéri, ne mondjam el, mi van benne...:) De derekasan belakik bármiből, kamaszhoz illő módon akár triplán is.
Barnabással is megkínlódtam: amikor 6-7 hónapos lett, nem volt hajlandó semmit megkóstolni, öklendezett, ha valami a szájábakerült, még az üres kanáltól is kiakadt. Ő csak szopizni akart... Jól van, gondoltam, még ráérünk, nem soványka, majd megjön a kedve. Addig pedig próbálkoztam olyan dolgokkal, amit ő maga vehetett kézbe és ismerkedhetett meg vele a maga módján, pl. nyers répával, amit csak nyalogathatott. És ami a legfontosabb: mindig ott ült velünk a családi étkezéseknél, figyelt és tanult, és egyszercsak eljutottunk oda, hogy ő is azt akarta, amit mi: enni! Elmúlt a kanálundora is, és a mai napig nagyon jól eszik, mindent szívesen megkóstol.
Hát drága aggódó édesanyák! Ne stresszeljétek magatokat, ha nem eszik a gyerek, csak lazán, nyugodtan, és egyszercsak elmúlik... Ez tutibiztos. Csak tarts ki addig...
6 megjegyzés:
Nagyon ügyes anyuka vagy!!!!Az unokák miatt, főleg a nagyobbik miatt,akinek nincsen étvágya,megnézem azt a blogot és KÖSZÖNÖM!♥
Én is mindig azt mondtam, hogy tudják ők, hogy mi kell nekik és persze azt is, hogy mennyi. :)
Dicsérlek a következetességedért is!:)))
Mammka, lesz még a rosszevő gyerek nagyevő!:)
Judit, ez így van, mi is tudjuk mindig, mi kell nekünk...;) Csak szegény Jakab első gyerekként sok próbának volt alanya:))
Jucc, a következetesség a rugalmassággal a vesszőparipám...:) minden területen.
A lányom 15 éves. Alig eszik vaklamit.
Szerinted még reménykedhetek?
Én már feladtam.
Györgyi
Szegénykém... nagyon nyugtalanító lehet. Nem vagyok szakértő, szívesen mondanék valami okosat, de nem tudok... De semmiképp ne add fel!!!
Megjegyzés küldése