Forrás: Fortepan
Nem tudom folytatni a naplót, sem időm, sem kedvem... Azt hittem, erős vagyok, Apának is mondtam, minket aztán ne féltsen, egy percig se aggódjon, neki lesz nehezebb, mert egyedül lesz.
Hát nem... én is csak egy gyengébb edény vagyok, a mi családunk is két emberre van szabva, Apára és Anyára.
Be kell vallanom, két napig se bírtam egyedül. Túl sok ez így, egy emberre. A feladatok, a házimunka, a lecke, a gyerekkéz, a gyerekszáj, a számlák, a posta, a vásárlás, minden...
Sokat tanultam a héten, Istentől és embertől.
Megtanultam, hogy egyetlen ember sem irányíthatja a lépteit (Jeremiás 10:23). Akárhogyan szervezel, akárhogyan kapálózol, semmi nem úgy alakul, ahogy kéne... Ha van B terved, lesz egy harmadik variánsa az eseményeknek, ez tuti. Folyamatos imádkozással teltek a napjaim, kéz a kézben jártam Jehovával, Ő most a családfőnk...
Megtanultam, hogy a segítség elfogadásához alázat kell. Sok testvér ajánlkozott mindenfélére, én meg nem szóltam nekik, ha tényleg kellett volna. Pedig kellettek... és milyen jó volt megtapasztalni a szeretetüket! Lehet, hogy minden házimunkát kiosztok, én meg henyélek a hátralévő időben...:)
Megtanultam, hogy a gyerekneveléshez is két ember kell, egy Anya és egy Apa. Egy türelmes és egy erős.
Megtanultam, mennyire szeretem a férjem... hogy a szerelem örök... hogy egy test vagyunk és nélküle félember vagyok... (1Mózes 2:24)
És megtanultam értékelni azokat az anyákat, akik egyedül küzdenek, társ nélkül. Már értem, miért kapunk annyi figyelmeztetést, hogy támogassuk az egyedülálló szülőket (Jakab 1:27). Pocsék érzés, ha nincs kivel megosztani örömöt, bánatot, aggodalmat, nincs, aki megnyugtasson, lecsillapítson, vagy együtt nevessetek. Nincs, aki erőt öntsön beléd, aki megdícsérjen, elismerjen. Ezért elhatároztam, hogy sokkal jobban oda fogok figyelni rájuk, hogy érezzék, milyen fontosak, értékesek, és hogy ne érezzék magukat egyedül!
Sokat tanultam... szívembe vésem és nem feledem.
11 megjegyzés:
Sajnálom, hogy nem folytatod, ismeretlenül is szívesen olvastam. :o)
Sok erőt kívánok neked ahhoz, ami még rád/rátok vár! És remélem, hogy haamr túllendültök a holtponton és minden a helyére rázódik.
♥
Kedves Kiseri!
Örülök, hogy Mennyei Atyánk a te és a ti Családfőtök. Nála jó kezekben vagytok. És köszönöm az utolsó mondatokat a gyermeküket egyedül nevelő édesanyák nevében is - én is az vagyok már sok éve.
Köszönöm ezt a bejegyzést. Valóban, a segítség elfogadása és az alázat kéz a kézben jár... Szeretnek, fogadd szívesen tőlük:)) És milyen jó, hogy olyan sok mindenkire odafigyelhetünk magunk körül, akik egyetlen bátorító szónak is örülnek!
Sok-sok erőt nektek is, míg újra együtt lesztek! Jehova most megsokasítja majd az erődet, ahogy már érzed is:)
Ölellek, innen, a távolból...
A fényt(APÁT:)))) az alagút végén a képzeletetekben biztos már látjátok!:)))Addig is kitartást és sok erőt kívánoK.Imádkozom Értetek és gondolok Rátok!
Nagyon szeretünk benneteket!
Ma este sok drága testvérért imádkozom majd!
Nehéz idők járnak, DE NEM VAGYUNK EGYEDÜL ÉS VAN VÍGASZTALÓNK! .❤.❤.❤.
Olyan szép ez a bejegyzés! Sok erőt Neked Erika és fogadd el a testvérek segítségét... olyan nagy dolog ma, ha nyújtja valaki felénk a kezét. ...és tényleg nagyon nehéz az egyedülállóknak! Erika
Drága Erim!
Tudod, megkönnyeztem ezt a bejegyzést. Nagyon, nagyon értékes ember vagy. És a családotok példamutató.
Én is mint sokan mások, évekig egyedül neveltem a lányomat...
Köszönöm a mindenhatónak, hogy már nem vagyok egyedül.
Neked kitartást és erőt kívánok még, míg Jánosod hazaér.
Ölellek, Trixi
Itt vagyok, megjöttem:)
Köszönöm a feleségbátorító szavakat:)
Szia János!
Jó hogy itt vagy, és hallom, jó volt kint is. ;-)
Milyen kedvesek ezek a szavak, erőt a d a szeretetetek... Köszönöm!
(ezerszer visszadobta a megjegyzésemet a rendszer, de most hátha sikerül elküldeni)
Megjegyzés küldése