2010. május 3., hétfő
Sünik
Tegnap ilyen édes kis sünök születtek nálunk, velük vígasztaltam magam...
Annyira elkezdett vizesedni mindenem, hogy néha nem fért bele a lábam a papucsba... az ujjaim akkorák, mint egy-egy krinolin... a fejem, mint egy vízilóé... egész nap nyafogtam és a sírás határán voltam. Hát inkább bevetettem magam a varrószobába... és legalább a gyerekeket boldoggátettem ezekkel a kis vackokkal. Sári sünigyűjteménye így megint gyarapodott... odavan értük! És persze akkor már kellett Samunak is... Hanna pedig vígasztalásul kapott egyet, a minapi hányós betegség következtében elhunyt, legalább hatéves, kölessel töltött malackája helyett (nem a malac hányt annyit, hogy belehalt... ő csak rosszkor volt rossz helyen...).
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
9 megjegyzés:
:)
Nagyon bájosak ezek a sünik! az én kis leányzóm is oda van értük :) Neked kitartást és minden jót, nagyon a finishben vagytok már :)
:)
:) élvezem a süniket.
Nincs már sok a nagy találkozásig... Sok erőt addi is. Puszi.
:)
A sünik nagyon aranyosak lettek!
Kitartás édes! Már látni a végét! Pár hónap múlva teljesen más szemmel fogod látni ezeket a heteket, egy gyönyörűséggel a karjaidban... Vigyázz magatokra, Hannácskának részvétünk :)
Túl nagy a csend... csak nem????
:)))
remélem igen! szorítunk Eri!
Már csak pár nap!
És legalább hűvös van!
El sem hiszed, mennyit gondolok Rátok!
Ölelés megy
Megjegyzés küldése