Ismét kaméleonos táskát varrtam, megrendelésre. Olyan rég varrtam ilyet, hogy nehezemre esett nekiállni... meg a szabás is nehezen megy a derekammal és a pocakommal. Varrni még tudok, odaférek a géphez rendesen, és jól is esik, hogy bütykölhetek valamit. De a megrendelések mindig döcögősek... más is így van vele? Ezért azt találtam ki, hogy egyik nap kiszabom a táska részeit, másik nap megvarrom. Persze így elfelejtettem bélést szabni, haha. És a narancsszín anyagot se találtam a folyton rendrakás alatt levő varrószobában. Aztán elszabtam és rosszul varrtam a bélést... ó, már kezdtem volna feladni, kezdett elegem lenni az egészből, aztán arra gondoltam, lehet, hogy csak ez az egy napom van hátra szülésig, meg kell varrnom ezt a táskát és kész! És igen, sikerült... huh. És olyan jó érzés volt... remélem, a leendő gazdájának is jó érzés lesz ránézni...
2 megjegyzés:
Szia Eri!
Nagyon ügyes vagy, szép lett a táska. A megrendelő biztosan szeretni fogja, hisz dupla fáradsággal készült.
A mostani blogháttered nagyon tetszik :-) Hagyd meg sokáig!
Ölellek, Trixi
Szép táska, de az enyém még mindig kedvenc! Köszi! Sára tündérhajója mesés. Olyan aranyos csemetéitek vannak hogy sokan megirigyelhetnék... Mikor szülsz már te asszony te!?!? Úúúúgy várom. Puszi.
Megjegyzés küldése