... varrtam pár táskát, jólesett végre:) Nem is tudtam, hogy ennyire hiányzik. Valahogy elhavazódtam a háztartásban, gyerekekben, és mindig elodáztam a varrást. Csak pár megrendeléssel foglalkoztam, és mindig találtam valami más elfoglaltságot, ha netán varrni támadt kedvem. A varrógép is nehezítette a dolgom, mivel nem volt helye, az étkezőasztalra kellett vele kiköltöznöm minden varrás alkalmával, így meg nem volt sok kedvem hurcolkodni, pakolni, és az időm is korlátozva volt, ha épp étkezés ideje közelgett.... De most visszakerült régi helyére, ahol bármikor leülhetek varrni, félbe is hagyhatom a munkát, nem zavar senkit a rumli.... na jó, Hannát talán de...:) mivel a lányszobában van a varrósarkom. És valljuk be, elég szétszórt vagyok.... de ha az ember alkot, mindenféle a keze ügyébe kerül, aztán nehéz visszatenni, és még kutatni is kell, ami megintcsak szétpakolással jár... hajaj, szegény Hanna:) de igyekszem ám! És ha sokat varrok, egyre kevesebb lesz a kacat, nem?:) reménykedjünk...
A kockás táskán levő rózsák például egy gyapjúsálból készültek, ami szúrt, de nem volt szívem kidobni.
A hímzett virágos anyag pedig örökség egy nagyon ügyeskezű nénitől, ezt nem hagytam kidobni...
Előbb-utóbb minden fecni megtalálja a helyét, mint ahogyan zsák a foltját:)
A táskákat a Meskán találod!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése