Még a szülés előtti napon koncerten voltunk a zeneiskolában, ahol az évi díjakat is kiosztották a gyerekeknek, mindenféléért (Jakab ehelyett kirándulni ment, ahol ugyebár eltört a karja, és az első gondolata az volt, inkább jött volna koncertezni... ráadásul így hetekig nem tudott citerázni, a vizsgáján se zenélhetett). Oklevél mellé mindenki kapott egy helyes mézeskalácsot is, hangjegyekkel díszítve, de persze mutatni nem tudom, a díjazottak megették... A lényeg, amiért ezt mesélem, hogy a mézeskalácsot egy helyi anyuka készítette, és a zeneiskola szeretné mostantól a gyerekeket helyi készítők műveivel jutalmazni – köztük az enyémekkel is! Ez olyan jó érzés... kértek tőlem pár apróságot, milyen ötletem lenne, én meg folyamatosan törtem a fejem, mi lenne jó fiúknak-lányoknak-kicsiknek-nagyoknak egyaránt, és még kímélje is az iskola pénztárcáját. Gondoltam papírzsepitartóra, ezt lehetne mindenféle vicces, gyerekes anyagból varrni:
Gondoltam kulcstartóra, pl. a tulipánosra, de lehetne macifej, házikó, stb:
Vagy mobiltok, minden gyerek mobillal mászkál (vagy majd fog):
Nesszeszer, na nem feltétlen bugyi... a fiam eléggé kiakadt rajta:
És akkor eszembejutott a kislányos könyvjelző, amiből házikós lett, és szerintem a legjobb ötlet, mert ezt használni mindenki tudja, lehet fiús-lányos anyagokból, és egy-két kottával még zeneiskolává is varázsolható (és ez tetszett Jakabnak is):
Így összepakoltam egy táskába szépen, került még melléjük egy ceruzatekercs is, és ez lett nemcsak a bemutató anyagom, hanem az idei ajándékunk is Gáborbácsinak. Illetve a gyerekeinek, most ők járnak jól...:)
3 megjegyzés:
Szuperügyes anyuka vagy! :-)
Nekem mind tetszik!
Nagyon klasszak, Neked pedig egy főhajtás jár, hogy ennyi mindenre tudsz időt szakítani:)
Tényleg le a kalappal előtted. :)
Megjegyzés küldése