Mint egy nyári rét...

... olyan ez a babatakaró. Tarka, vidám és bájos.

Ritkán varrok takarót, valahogy nehezen indulok neki, aztán belendülök és újra lelassulok... Ez is régóta lapult a félkész dolgaim között, a szegélyét kellett már csak felvarrnom. A varrógépmentes élet és egy jó film segítségével most végre befejeztem.
A Meskán várja azt a kislányt, aki örökbefogadná, cserébe évekig dédelgetné...