Ilyen idő akkor volt, mikor Samu 7 évvel ezelőtt megszületett. Havas utakon jöttünk haza vele a kórházból, és fél órán belül olyan hóvihar kerekedett, hogy férjuram nem tudott kijutni a boltba nekünk ebédrevalóért... Így én ültem autóba (nekem van csak jogosítványom.... sajnos...) és a védőnő megrökönyödésére (miért ne pont akkor jöjjön szembe velem?!) bementem a városba:)
De a tavasz itt van, tudom, érzem, csak nem mer előbújni... Megpróbálta már, de valljuk be, mi is visszabújtunk volna a puha takarónk alá, látva ezt a rusnya világot. Na de nem lehet a végtelenségig húzni az időt, ezért tegnap nekiláttam tavasztündért csalogatni......
Itt és
itt bújkál....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése