A hullafáradtság és az aggodalmak mellett is sok-sok örömre ad okot Atyánk, esténként hálás szívvel alszom el...
„Jehova az én Pásztorom,
Nem szűkölködöm semmiben.
2 Füves legelőkön pihentet engem,
Bővizű pihenőhelyekre vezet.
3 Lelkemet felüdíti,
Az igazságosság ösvényein vezet nevéért.
4 Még ha a sötét árnyék völgyében járok is,
Nem félek semmi bajtól,
Mert te velem vagy;
Vessződ és botod vigasztalnak engem.
5 Asztalt terítesz nekem ellenségeim előtt.
Fejemet megkented olajjal,
Csordultig van a poharam.
6 Igen, jóság és szerető-kedvesség követ engem életem minden napján,
S Jehova házában lakom hosszú-hosszú napokon át.”
(23. Zsoltár)
2 megjegyzés:
Szia Erika!
Múltkori gurikás bejegyzésed után, nem jutottam el odáig, hogy mivel is lehet pótolni a kiesett gurigahelyeket.
Üres kartondobozzal, lehetőleg akkorával, hogy beleférjen 1-2 gyerek. Szelekítív szemetes mellől gyűjthető (majd oda lehet visszavinni). Hidd el a gyermeki fantázia határtalan mi minden lehet belőle.
(pl garázst csináltam belőle, két kartonlap, gurigák az oszlopok, lefestve szürkére, útburkolati jelek, szép volt. Volt. Tovább tartott elkészíteni, mint míg használták. De jó volt.
De akár vár is készülhet belőle.
(kifli és levendula) )
Ildikó
Szia Ildikó! Örülok, hogy itt vagy:)
Igen, a dobozok is folyton terítéken vannak, most éppen szobákat rajzoltak, vágtak, ragasztottak belőlük... De a garázsotok is tetszik!:)
Aztán persze minden szemétben végzi... De megértem őket, sokszor én is csak az alkotás élvezetéért, öröméért varrok, cél és ész nélkül...:D
Megjegyzés küldése