Ennek örömére varrtam neki egy takarót, rég be volt ígérve, de lusta voltam nekiállni, túl nagy falat nekem az ilyen munka. Ám ennek a nagy eseménynek örömére nekiveselkedtem pár hete és 2-3 nap alatt el is készültem:) Persze, a család segített, türelemmel, helycsinálással és idővarázslással...
És nemcsak a munkában van benne mindenki egy kicsit, de a takaróban is: régi ingeinkből, régi ruháimból, családból kapott anyagokból készültek a szabálytalan négyzetek, szabálytalan sorrendben összerakosgatva, ahogy egy gyerek a családból táplálkozva nő, növekedik, felépítve önmagát, egyik leckét hozzáadva a többihez, tanulva és gyarapodva.
"Örvendj, te ifjú, ifjúságodnak, és vidámítson meg a te szíved ifjúságod napjaiban, járj csak szívednek útjain, és azokban, amiket szemeid látnak. De tudd meg, hogy mindezekért ítéletre von téged az igaz Isten. Vesd el hát a bosszankodást szívedből, és tartsd távol a veszedelmet testedtől; mert a fiatalkor és az élet hajnala hiábavalóság. Emlékezz meg nagy Teremtődről ifjúságod napjaiban, mielőtt eljönnek a vészterhes napok, és elérkeznek az évek, melyekről azt mondod: 'Nem lelem bennük örömömet' "(Prédikátor könyve 11:9-12:1)
6 megjegyzés:
Nagyon tetszik. :) Az is, hogy belevarázsoltad a családot. :) És remek dolog az újrahasznosítás!
Csodás!Szívemnek nagyon tetsző!!!!!
Nagyon tetszik,vágyom rá,hogy én is egyszer tudjak ilyet csinálni ilyen aranyos segítőkkel:)))
Szép gondolatok és csodaszép ajándék! Gratulálok a családodhoz!
Nagyon szép, igen ügyi vagy!
Köszönöm, jólesik:)
Öröm itt látni benneteket:))
Megjegyzés küldése