Illatok...

Az egész ötlet akkor jött, amikor Hanna rosszullett a gyülekezetben... érzékenyorrúak vagyunk, és egy néni bazsarózsaillatú kölnije betette a kiskaput, menekültünk a környékéről:) Akkor eszembejutott, milyen jó volt, mikor egy levendulás teafiltert szagolgattunk hasonló környezetben, a levendula mindig frissít, nyugtat, elveszi a kellemetlen szagokat. De mégsem illik látványosan beletemetni az orrunkat valamibe... És eszembejutott egy gyűrű, amit ujjunkon diszkréten az orrunkhozemelünk, szippantunk egyet-kettőt, és még szép is. Így születtek a levendulaillatú, kedves kis gyűrűk, kisebbek és nagyobbacskák, és most a Meskán te is hozzájuthatsz!:) És mivel nagy tetszést arattak a lányok körében, levendula nélkül is készítettem párat...